Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 17-18. (1983-1984) (Szombathely, 1989)

Helytörténet - Pungor Zoltán: A csempeszházi és a béri Balogh családok

JEGYZETEK 1. Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. Pest, 1857-68. I. köt. Pest, 1857. 136-138. o. 2. Uo. 136. o. 3. Uo. 136-137. o. és X. Köt. Pest. 1863. 528-535. o. A Széchy család leszármazási táblájának élén Ivánka (Ancha, Joanka de genere Balogh) IV. Béla korában élt. Ivánka unokái Péter és Dénes a XIV. században megosztoztak a családi birtokon. Péter Felső-Lendva várát és urodalmát kapta Vas megyében, Dénes pedig Rima-Szécset. 4. Palatínus József: Vasvármegyei nemes családok története. Szombathely, 1911. I. köt. 27. o. 5. Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. Pest, 1857. 1. kötet 146-47. o. 6. Kempelen Béla: Magyar nemes családok. Budapest, 1911. I—II. k. I. kötet 295-328. o. 7. Uő. 300-301. o. 8. Uo. 316. o. 9. Uo. 317. o. Azonosnak tartja a kopácsi Balogh családdal. 10. Uo. 319. o. A XVI. században élt Vas megyei családra vonatkozó adata: Vasvári kpt. Prot. 1571: 110. 11. Uo. 320-22. o. Ez a család Sopron megyében élt. 12. Ifj. Reiszig Ede: A béri Balogh család. TURUL 12: 1894, 38-40. o. A tanulmánya zömmel a vasvár-szombathelyi székeskáptalan jegyzőkönyvei, illetve a Vas vármegyei Levéltár adatai alapján készült. 13. Uo. A 38. lapon, lábjegyzetben közli a 13 családot, és mellettük zárójelben azt az évszámot, amelyet a családra vonatkozó első adatnak tart. 14. Balogh Gyula: Vasvármegye nemes családjai. Szombathely 1901. 2. bővített kiadás. A mű első kiadása 1894-ben jelent meg. Erre a műre alapozva írja meg Palatínus József említett munkáját, benne a bődi beödi/Balogh család történetét is. A címerükre vonatkozóan a következőket írja, a mű 170. oldalán: „Adta: II. Ferdinánc, Bécs, 1628. július 26-án. Kapta: Palothay Ferenc, gyermekei: Miklós és Katalin, továbbá neje: Balogh Bálint". Ezután leírja a címert. „Fölmutatta: Balogh István és Ádám, Balogh István, utódai 1733. Czomaháza-Balogh István Füztő-Zugó-Balogh Ádám és István, 1733. Bőd-Balogh Boldizsár és László 1733. Váth". „A Palothay Ferenc és Balogh Bálint által nyert nemeslevél már azért is érdekes, mert szövege teljesen elüt azon számos nemes-levéltől, melyekben az adományozó, az adományos neve, a czímer és kelet változik, de a szöveg különben egyenlő. Egész biztosan lehet állítani, hogy a Palothay-Balogh nemes-levél szövege, kiváló kegy és kitüntetés jeléül, alkalomszerűen keletkezett. Leírja Palothay Ferenc élettörténetét, s részletesen előadja ama hőstetteket, amelyekért a nemeslevél és czímer adományoztatott. Megmagyarázza a czímer minden képének jelentéseit, amit nemes-levelekben csak ritkán találunk." Palothay Ferenc leszármazottjának a XVIII. századi Ferencnek, azzal, hogy béri Balogh Ádám lányát Évát veszi el feleségül, a későbbiekben olvashatóan, jelentős szerepe lesz a béri Balogh család egyik jószágának visszaszerzéséért indított perben. 15. Vas megyei Levéltár: Tulok család iratai. 1573-1768. XIII. 39. o. 10 fm. Az anyag zálog- és birtoklevelekből áll. A XVII. sz. első feléből való birtok, illetve záloglevelek még közvetve (másoktól, rokonoktól átvéve, házasság útján) kerültek a Tulok család kezére - Báchmegi Simontól, Jáklin Ferenctől, Gérczy Páltól, Terbáth Balázstól, Hermanók Máté jobbágytól - az utóbbi 150 rajnai forintot adott Gr. Batthyány Borbálának a rakiczáni kastélyhoz tartozó jobbágy helyért. Ezek és a későbbi záloglevelek is, Muraszombatban és környékén lévő jobbágytelkekről, jobbágyokról, zsellérekről és egyéb birtokokról (pl. szőlő, hegyvám) szólnak. Legtöbbször a gr. Rima-Széchy család és 1650 és 1680 között gr. Batthyány . Borbála (néha T. és N. Ghimesi gr. Forgách Zsimond) özvegye volt a pénzfelvevő, illetve záloglevelet adó. Ez utóbbi mint föntebb már említve lett többször vett fel pénzt, illetve adott zálogba birtokrészeket (jobbágyhelyeket) jobbágyoknak is. Pl. 1663-ban Kernpaitz Mátyásnak 50 rajnai forintért („minden rénesre 20 garast számlálván") Petróc faluban lévő egész hely bírásáért záloglevelet. Az első, Tulok Ferenc részére kiállított záloglevél, 1669. márc. 10-én 240