Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 17-18. (1983-1984) (Szombathely, 1989)

Helytörténet - Pungor Zoltán: A csempeszházi és a béri Balogh családok

Erről szerez tudomást Balogh Pétertől, nagybáttyától Ádám, és az 1705. évi dunántúli hadjárat közben, Rábakovácsi pihenőhelyről, augusztus 15-én, levelet küld Tulok Gergelynek, melyben érveit leírva, igyekszik lebeszélni sógorát a haszontalan perről : -„.. .ír kegyelmed Balogh Péter Uramnak Csempészi Jószág Eöröke eránt való pénz végett is, hogy mennyen végére, ha föl vette e a Német Úrtól Csákányi Mihály Uram vagy sem, de még az Kegyelmetek Szerencséjekre nem adhattam meg : noha eleget kérte Csákányi Uram, azt mondván mind nékem mind Zsánkóné Asszonyomnak, úgy a Német Úrnak is eö kegyelme, hogy azon két száz forint pénzt kegyelmed eö kegyelmének engedte föl venni, - írgya kegyelmed mégh azt is, hogy tudakozza megh Balogh Péter Uram valakitül, hogyha nem vettem e én az két száz forintnál többet fel azon Német Úrtól Csempész örökére magam részére. - Hallom édes Soghor Úr, hogy fölültette kegyelmeteket valaki, s talán ugyan köztünk való Testvér Attyánkfia,... tagadja ... - de hiszen édes Soghor Uram Istennek hírével kezgye el kegyelmetek ez port,..- bizony markában szakad kegyelmeteknek..- Mivel sok szóval köllenék leírnom, ezért megh nem írhatom mit attam én Csempészi Jószágomhoz magam végtül fogvást való minden nehéz keresményemet Szarvas marháimat, ökreimet, ekéimet, mindenféle majorságomat, Száztizén öt hold őszi és tavaszi vetéseimet, abban az esztendőben minemű drágák lévén az őszi vetések, hogy egy egy hold őszi vetést magamnak is tizekét forinton kölletett vennem, minekutánna azon Csempészi vetéseimet el attam volna, s azon kívül építtettem, menyi földet Rétet vettem és szereztem Rumi Miklós Uramtul hozzája, s mégis kegyelmetek híreszteli s azt mongya, hogy én drágán attam el Zsánkóné Asszonyomnak, s kegyelmeteket abbul csaltam megh, hogy én drágábban attam el, hogy sem mint én ki váltottam, s abbul kegyelmeteknek nem attam. -...mivel én az mennyivel föllebb el attam, annyival több erőt is adtam az magamébul,... s azért vette is föllebb meg Zankóné Asszonyom, de elhitesse kegyelmetek jó akaró Soghor Úr, hogy ha csak azt attam volna Zankóné Asszonyomnak, az mit Csákányi Uramtul váltottam én ki, hogy bizony ötödfél ezer forintot nem adott volna érette,... valamikor kíványa kegyelmetek világossan meg mutatom föl számlálván mindeneket az kit én véle adtam, hogy két ezer. forint érő Jószágomat attam el vele,... Béri Balogh Ádám s. k. (pecsét) Hanem ha azt akarja kegyelmed tovább is, hogy Csákányi Uramnak ne adgya az Német Úr az pénzt, tehát írgyon kegyelmed maga az Németh Úrnak".

55 Béri Balogh Ádám végérvényesen 1704 nyarán csatlakozott a Dunántúlt is megnyerő kuruc mozgalomhoz, illetve Rákóczihoz. A törököt kiverő harcokban résztvevő, tapasztalt katonát, már korábban ezeres kapitánnyá nevezte ki a fejedelem. 1705. novemberétől 1709. augusztusáig szinte megszakítás nélkül a Dunántúlon tevékenykedik. 1709. szeptemberében a fejedelem brigadérossá lépteti elő, hűségéért és vitézi tetteiért. (Legismertebb az 1706. november 6-i győrvári lovasroham, mellyel győzelemre viszi a csata sorsát, majd 1708. szeptember 2-i kölesdi győzelem a dél-dunántúli rácz-labanc csapatok felett.) Ezeket a legtöbb történelemkönyvben és lexikonban elolvashatjuk. Nevét korabeli kuruc dal is őrzi. Vörös bársony süvegem, Most élem gyöngy életem, Balogh Ádám a nevem, Ha vitéz vagy jer velem. Fakó lovam a Murza Lajta vizét megússza. Bécs alját ha nyargalja Császár azt megsiratja. 218