Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 17-18. (1983-1984) (Szombathely, 1989)

Helytörténet - Pungor Zoltán: A csempeszházi és a béri Balogh családok

A béri Balogh család A Nyugat-Magyarországra került Balogh család legvalószínűbben a Vas megyében lévő Bér

30 (a XIX. század végéig) Kis-Bér, melyet a XX. században összevontak Baltavárral és létrejött a mai Bérbaltavár) helység nevét vette fel előnévként. Az első Balogh,

31 aki bizonyíthatóan béri előnevet használt, Balogh Péter, aki a XVI. század második felében és a XVII. század elején élt. 1618 előtt halt meg. Ő vásárolta meg nejével, Töttössy Klárával és fiával Jánossal, a Jely testvérek töttösi jószágát 1598-ban.

32 Ez a jószág, a mai Gutatöttös (1950 előtt Töttös, legutolján Rábatöttös és Gutaháza kisközségekként) Vasvártól északra, Csempeszházától, illetve Kopácstól délre lévő Vas megyei településen volt. Geregye (ma Gyanogeregye), ahol szintén birtokos volt béri Balogh Péter, kb. 3 km-re fekszik Töttöstől, ugyanúgy, ahogy Csempeszháza és Kopács is. Balogh Péter 1610-ben a Tolna megyei Fadd helységben, Mészen, és a Somogy megyei Hencsén is birtokos. Ez évben elzálogosítja töttösi és geregyei jószágát. 1614-ben Kopátsi Simon Mihály birtokát (talán Kopácson), 1615-ben pedig Egerváry Mihály tói Geregyét, a hozzátartozó két erdővel, 300 forintért, zálogbirtokként veszi át.

33 Valószínű, hogy végleg Vas megyében, Töttösön telepszik le. Balogh Péternek, az említett Jánoson kívül, még Ferenc, Péter, Katalin, Ilona, Zsuzsanna és Judit nevű gyermekeik voltak. Felesége Töttössy Klára családjára vonatkozóan nem sikerült pontos leszármazási adatokat találni. A Balogh Gyula munkájában említett Töttösy családra utalóan két adat van: 1647-ben György Töttösön él. Töttösy István 1809-ben insurgens alhadnagy.

34 A címerekkel kapcsolatosan ír a zepetneki Tötösy családról is.

35 Nagy Iván említ egy Sopron megyei Töttösy családot, melyből Ferenc 1677-ben sárvári várnagy volt, József pedig 1826-ban Sopron vármegye esküdje.

36 Ez utóbbiak beilleszthetők az egyházfalvai (egyházasfalvi) Töttösy (Töttössy) családba.

37 E töredékes „családfákba" nehezen illeszthető bele béri Balogh Péteré. Talán az a legvalószínűbb, hogy a Balogh Gyula említette Töttösön élő családból származott. I. János fiuknak ismeretes egy szintén János (II) nevű fia, akinek felesége Szilassy Erzsébet. Tőle született Anna lányuknak Zaborsin János lett a férje.

38 A Szilasi (Szilassy) család a nemességet és címert I. Lipóttól kapta 1700. szeptember 13-án. Már korábban is Kopácson és környékén éltek.

39 Az ifjabb, azaz II. Péter, utód nélkül halt meg. A családot Ferenc vitte tovább, aki 1610 előtt született. 1618-ban, apjuk halála után megosztoztak a töttösi udvarházon és a birtokokon. Feltételezhetjük, hogy csempeszházi Balogh Bertalan kastélyát és a hozzátartozó birtokokat, a kopácsi jószágot még Balogh Péter szerezhette meg, esetleg zálogként, a Csomaházán élő, megszorult csempeszházi Balogh Imrétől és Páltól. Erre abból is következtethetünk, hogy Balogh Ferenc 1663-as végrendeletében nem szerepelteti saját szerzeményeként, pedig ekkor már, mint azt az 1667-es osztálylevél bizonyítja, ezek jószágok a család tulajdonában voltak. Az alábbiakban, béri Balogh Ferenc életére vonatkozóan, mivel új adalékok nem kerültek elő, ifj. Reiszeg Ede tanulmányából idézek: „Ferenc pályáját a harctéren kezdé meg, majd a kapornoki vár kapitánya, s a gróf Bánffy család javainak kormányzója lett. Bánffy Kristóf neje Draskovits Ilona különösen kedvelte, bizalmas viszonyáról tanúskodik ama körülmény, hogy végrendeleténél tanúként is szerepel. Szolgálata elismeréseképp Draskovits Ilona elzálogosítja neki 1000 gráczi tallérért Pór-Szombathot a hozzátartozó birtokrészekkel együtt, mely nagyatyjuktól Istvánffy Miklóstól jutott a Draskovits családra. Ilona halála után ennek fivére, Draskovits János nádor vissza akarta venni tőle a birtokokat, de Balogh Ferenc kimutatván a jogos birtoklást, kiegyeztek. Nádasdy Ferenc 1649-ben vette meg az Istvánffy-féle birtokot, Pór-Szombathra is 212