Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 17-18. (1983-1984) (Szombathely, 1989)
Természettudomány - Kiss Tamás: Autökológia és indikáció. Kritikai elemzés a zuzmók indikátor szerepéről
Előremutatás - újabb feladatok A továbbiakban néhány pontban szeretnék utalni azon legfontosabb teendőkre, amelyek megvalósítása feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a jövőben megbízhatóbb előrejelzéseket tudjunk adni a természetes, illetve humán behatásokat magukon viselő ökorendszerek várható degradációs folyamatairól. Ma az ökológia és a társulástan legfontosabb problémája a degradáció, amely alapvetően meghatározza feladatait is. A cél, a leromlási folyamatok feltérképezése és a várható degradáció előrejelzése. Ebben a tevékenységben egyedüli hatékony segítségünk azok a szervezetek, illetve társulásaik, amelyek a leromlási folyamatot még iniciális fázisában képesek jelezni. Erre alkalmasak a rendkívül érzékeny zuzmók és a szennyezett területeken kialakuló jellegzetes társulásaik. A problémák ismeretében szeretnék néhány olyan javaslatot tenni, amelyek elősegíthetik ezen súlyos probléma megoldását. 1. Feltétlenül szükségesnek tartom az eddig kidolgozott - elsősorban az epifitonokra vonatkozó - cönológiai rendszerek felülvizsgálatát. Ezen túlmenően szükség lenne egy degradációs cönológiai rendszer kidolgozására, egy az indikátor-cönózisokból létrehozott degradáció-tipológia kifejlesztésére, az abiotikus és biotikus faktorok hatásmechanizmusainak figyelembe vétele mellett. A leendő új rendszernek alapvetően szünmorfológiai alapokon kell nyugodnia. Ugyancsak a szünmorfológián alapuló szündiagnosztikai módszerek kidolgozására van szükség a dinamikus folyamatok megfelelő színvonalú interpretációjához is. Pl.: tér-idő mintázatok elemzése. 2. Az 1. pontban elmondottak megvalósítása érdekében alaposabban fel kellene térképezni a szennyezett levegő pusztító hatásaira kevésbé érzékeny fajok társulási viszonyait. 3. A jövőben kiemelten kell foglalkozni a fajok, illetve telepek élet-stratégia viszonyaival, a környezeti relációk függvényében. Itt gondolok pl. : a disszemináció-stratégiák alakulására a társulásokon belül, továbbá azok nem várt megváltozásaira. Ennek kapcsán fokozottabb mértékben szükség van olyan laboratóriumi vizsgálatokra, amelyek az egyes fajok apotéciumainak spóraprodukcióját kutatja, szennyezett és immissziómentes környezetből származó minták összehasonlításával. 4. A cönológiai felvételi módszerek tekintetében a telepek precíz körülrajzolása, továbbá fényképezés alapján történő leképezés (fotokomputáció) a leginkább megbízható utak, mert így a telepek, illetve a populációk által borított felület nagysága pontosan megállapítható. Az értékek planimeter vagy számítógép alkalmazásával határozhatók meg. Az eljárás az abundancia-dominancia szubjektív úton való becslésénél minden vonatkozásban pontosabb. 5. A normális, illetve abnormális irányú szukcessziós folyamatok során bekövetkező mintázat-transzformációk elemzésére a szerzők (1983) által kidolgozott súly vektoros mintázatanalízis alkalmas. Az itt felvázoltakból is kiderül, hogy a szemléleti változásokon túl, a módszertan területén van és lesz a legtöbb tennivaló. Az eddig elért eredmények figyelembe vétele mellett arra kell törekednünk, hogy korszerűbb és átgondoltabb kérdéseket intézzünk a természethez. Köszönetnyilvánítás: Köszönettel tartozom Dr. Szőcs Zoltán tudományos főmunkatársnak, aki számtalan személyes konzultáció során segítette munkámat, hasznos tanácsokkal és irodalommal látott el. 19