Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 17-18. (1983-1984) (Szombathely, 1989)

Néprajz - Dömötör Ákos: XIX. század eleji ponyvairat Vas megyéből

SAVARIA 17-18. KÖTET A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 1983-1984 XIX. SZÁZAD ELEJI PONYVAIRAT VAS MEGYÉBŐL DÖMÖTÖR ÁKOS Népünk olvasmányai a múlt században a viszonylag olcsó ponyvanyomtatványok voltak. Ezek az olcsó pár lapnyi füzetecskék jelentékeny hatást gyakoroltak verses és prózai népköltészetünkre. A nép számára készült szórakoztató nyomtatott olvasmányok jócskán merítettek a folklórhagyományokból. Azért foglalkozom Az Boldogságos Szűz Anyának az Alma с 19. század eleji vallásos ponyvairattal, mert az írás hazai népköltészetünk egyik korai forrása. Elemzése a hagyományozódás néhány érdekes törvényszerűségének levonására adhat alkalmat, és a vasi nép korabeli tudati állapotának képére is fényt derít. Hasonló ponyvairattal Géfin Gyula foglalkozott történeti szempontból A szombathelyi egyházmegye története с munkájában.

1 Kiss Gyula 1943-ban készült szakdolgozatában bőven merített ebből a műből, amikor a szóban forgó vallásos ponyvatermékről a következőket írta: „1810-ben approbáció nélkül, sőt a szombathelyi könyvrevizor intése ellen Perger kinyomtatja egy kisunyomi asszonynak Az Boldogságos Szűz Anyának az Alma című, babonákkal és mesékkel teli írását, mely ellen a helytartótanács július 31-én 15149. sz. leiratával tiltakozik, elrendelve, hogy a mű, bárhol találtatnék, elégettessék, nyomdásza pedig a vármegye útján szigorú büntetését nyerje eV\

2

Kiss Gyula a szombathelyi nyomdatermékek bibliográfiájában így foglalta össze a szóban forgó kis nyomtatott füzet adatait: „Az Boldogságos Szűz Anyának az Álma. (16-r. 4 1.) Szombathely, 1811. Ny. Perger Ferenc. Helytartótanácsi rendelettel elkoboztatott nyomtatvány. Egyetlen ránkmaradt példány : Szombathelyi püspöki levéltár."

3 Kun tár Lajos a szombathelyi nyomdákról megjelent könyvecskéjében Kiss Gyula említett kéziratos művére hivatkozással ismertette a Perger-féle sajtótermék sorsát, és így az olvasók nyilvánossága elé kerültek olyan történelmi tények, amelyeket legfeljebb a város történetének művelői tartottak nyilván. Az általam fellelt ponyvairat elkoboztatásának előzményei a következők: Eszerint Hirschberg Mihály helyi igazgató 1801. március 9-én jelentette a Helytartó Tanácsnak, hogy Az Boldogságos Szűz Anyának az Alma című füzetecskét a kőszegi gimnázium igazgatója hivatalos engedélyezés végett elküldte neki. A megyei cenzor nem sietett a véleményezéssel, hiszen a mellékleteket, ill. a ponyvairat szövegét, amelyet 10.655. számmal láttak el, már 1800. május 8-án kelt levélben megkapta.

4 Hirschberg feletteseivel közölte a megyei döntést, hogy a nyomtatványt elbokoztatta. Az igazgató közlésében lévő helyi döntést a Helytartó Tanács 1801. március 23-án helybenhagyta. Ezzel a ponyvairat ügye még nem zárult le. A vallásos kézirat kiadásának szorgalmazói és a nyomdász valószínűleg panasszal fordultak a budai főhatósághoz a megyei döntés megváltoztatása és a kőszegi elmarasztaló döntés felülvizsgálata ügyében. A panasz beadására vonatkozó írásos bizonyítékot vagy a panaszosok ebben a hivatalos 157