Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 17-18. (1983-1984) (Szombathely, 1989)

Régészet - Fekete Mária: Késő-hallstattkori lakóház leletmentése Csöngén

SAVARIA 17-18! KÖTET A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 1983-1984 KÉSŐ-HALLSTATTKORI LAKÓHÁZ LELETMENTÉSE CSÖNGÉN FEKETE MÁRIA 1983 nyarán Dr. Mesterházy Gábor ostffyasszonyfai körzeti orvos leletbejelentése nyomán a csöngei Kódis-dombon kisebb kutatást végeztünk. A Jánosháza-Répcelak között lefektetésre kerülő gázvezeték nyomvonalában a lelőhely felszínéből kb. 40 cm földet elhordták. A mintegy 60 x 100 m átmérőjű Kódisdombot részben átvágó árok falában házra utaló feltöltésréteget észleltünk. (1. kép 1., 8. kép 2.) À Kódis-domb felszínéről (2. kép 1) sok kovapengét és szilánkot, neolit (Lengyeli kultúra) és római kori (II-III. sz.) cserepet, erősen lekopott terra sigillátát és egy bronzcsengőt gyűjtöttünk. A lelőhely bejelentője egy késő középkori vas nyílhegyet is átadott. Az őskori házakat paticsdarabok is jelezték, római kori épületre utaló tegulatöredékek viszont nem voltak. A lelőhelyen valószínűleg több korszakban is állhatott egy-egy ház - egy természetes kiemelkedésen - a Rába áradását figyelte, vagy a közelben lévő átkelőhelyet ellenőrizte. A lelőhelytől alig egy kilométernyire van egy mai átkelőhely és gátőrház.

1 A Kódis-domb földje jelenkori öntésiszap, öntéshomok, VIII. talajminőségű, a lehordott talaj felhalmozódási területe.

2 Csönge neve a régészeti szakirodalomban nem ismeretlen. A falu környékén a két világháború között késő bronzkori és kora vaskori sírokat tártak fel. A megalakulófélben lévő Kemenesaljái Múzeum részére 1931-től Wéber Gyula végzett ásatásokat.

3 Lázár Jenő két csöngei tumulus leleteit ismerteti emlékezetből. Közli a sisakos sírt is, amelyben - ha hinni lehet a leletösszefüggéseknek - fémfóliadíszes edények is voltak

4

. A Savaria Múzeum Adattára 1938-as ásatási jelentést őriz Wébertől, amelyben 6 halom feltárásáról számol be.

5 A leletanyagot Mozsolics Amália vette nyilvántartásba

6

, majd 1954-ben újraleltározták.

7 Az anyag nagy része ekkor már vagy ismeretlen, vagy velemi leletként került naplóba. A sírok - vagy legalábbis egy részük - a régi velemi leletanyag közreadásával valószínűleg újra azonosíthatók lesznek. Lázár J. leírása és térképe szerint az itt részben feltárt halomsírmező Csönge északi részétől kezdődően Kemenesmagasi községig húzódik.

8 (2. kép 2) Kemenesmagasi határában 1983 nyarán 13 halomsírt térképeztünk.

9 A halommező egyik tagja a földrajzi névanyagban „Királ-domb", „Királ-halom"-ként szerepel (2. kép 4).

10 Csengétől délre szőlős- ill. gyümölcsös kertekben két urnasírsort tártak fel 1933—34ben.

11 A Kódis-dombtól kb. 4 km-re, a legészakibb halomtól pedig pár száz méterrel távolabb esik az a földvár, amely a szakirodalomban hol Ostffyasszonyfa-, hol SárvárFöldvárpuszta-ként szerepel.

12 A földvár sáncát és kapuját Károlyi Mária átvágta. Az 123