Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 15. (1981) (Szombathely, 1988)

Természettudomány - Novinszky László–Tóth György: A környezeti megvilágítás befolyása a vetési bagolylepke (Scotia segetum Schiff.) fénycsapdás gyűjtésére

rást, így tehát fényingerek alapján történő tájékozódás esetén nagyobb távolságról is a csapda fogja lesz, mint holdfényes esetben. Az 5, ill. 3 lux közelében található fogási minimum oka az lehet, hogy a zenitpolarizáció már alacsonyabb, a megvilágítás pedig még magasabb, mint az aktív repüléshez optimális érték. A második fogási maximumot követően mindkét görbén a fogás csökkenése tapasztalható egészen 0,0006, ill. 0,0007 lux megvilágításig (ezek az értékek általában fedett égbolt esetén fordulnak elő). Ez a tartomány közelítően a lunáció újhold szakaszának fényviszonyait jellemzi. Jelentős különbség a két görbén, hogy míg a holdfény nélküli esetben a visszaesés igen nagy mértékű, pozitív polarizációjú holdfényes esetben a fogás csökkenése sokkal mérsékeltebb. Ugyanez a jelenség a hajnal felé egyre fokozódó megvilágítás mellett is megfigyelhető. Holdfény nélküli esetben a fogás szinte egyenletesen és nagy mértékben csökken tovább a hajnali szürkületig. Pozitív polarizációjú rfoldfényes esetben viszont a fogás egészen 0,3 luxig alig alacsonyabb, mint az éjszaka első felében, azonos megvilágításnál észlelt fogás. Csak ezt követően tapasztalható gyors csökkenés a fogás mennyiségében. A két görbén látható eltérések okára részben a 3. táblázat adatai, részben egy korábbi munkánk (TÓTH, NOWINSZKY, JÁRFÁS, 1983.) eredményei adnak magyarázatot. Mint a 3. táblázatban látható a Hold nyugtának órájában a fogás lényegesen és szignifikánsan alacsonyabb, mint a megelőző órában. A Hold keltének órájában viszont a fogás az előző óra fogásához viszonyítva magasabb. Különösen az utóbbi eredmény figyelemre méltó a gyenge szignifikancia szint ellenére is, hiszen ekkor a fogás éjszakán belüli eloszlásának egyre csökkenő tendenciája válik enyhén emelkedővé. A már idézett korábbi tanulmányunkban (TÓTH, NOVINSZKY, JÁRFÁS, 1983) ugyanis már kimutattuk, hogy a holdfény nélküli éjszakákon a vetési bagolylepke (Scotia segetum Schiff.) fogása az esti maximum után egyenletesen csökken hajnalig, ellenben, ha a Hold a horizont fölött tartózkodik, a fogás kiegyenlített marad és csak hajnal felé csökken rohamosan. A 2. táblázat és a 2. ábra adataiból megállapítható, hogy a negatív polarizált holdfény intenzitásának emelkedése a fogás csökkenését okozza. A Hold tehát azonos fényintenzitás mellett is, pozitív vagy negatív polarizációjának megfelelően, ellentétes fogást gyakorol a fogásra. Erre a jelenségre a jelenlegi ismereteink alapján még nem tudunk meggyőző magyarázatot adni. Azonos megvilágítás mellett, pozitív és negatív polarizáció esetén egyaránt azonos a gyűjtési terület, meghosszabbodik az^jszaka során az eredményes csapdázás időtartama is (1.3. táblázat). Feltételezzük, hogy valamilyen módon a rovar negatív polarizáció esetén különbséget tesz természetes és mesterséges fény között és elkerüli a csapdát. A kérdés tisztázása érdekében további vizsgálatokra van szükség, bár ez nem könnyű, mivel a negatív polarizáció a lunáció során csak igen rövid ideig, közvetlenül holdtölte előtt és után észlelhető. Nem sikerült összefüggést kimutatnunk a Babinet-pont zenittávolsága és a fogás között (5. táblázat). Amikor azonban az azonos megvilágítás mellett észlelt fogásokat azon az alapon hasonlítottuk össze, hogy a Babinet-pont a horizont fölött vagy a horizont alatt tartózkodik-e, lényeges különbségeket találtunk (6. táblázat). Este és hajnalban holdfényes és holdfény nélküli esetekben egyaránt a szignifikánsan különböző fogási értékek döntő többsége a Babinet-pont horizont alatti helyzetében magasabb. Ennek a ténynek csak az lehet a magyarázata, hogy a faj egyedi a Babinet-pontot más tényezők mellett, vagy azok hiányában szintén felhasználják térbeli orientációjukhoz. Ebben az esetben növekszik az orientáció biztonsága, mivel a Babinet-pontot a rovar aligha téveszti össze mesterséges fényforrásokkal. A Babinet-pont horizont fölötti tartózkodása, függetlenül a zenittávolságtól, mintegy elvonja a lepkét a fénycsapdától. Az 94