Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 15. (1981) (Szombathely, 1988)

Természettudomány - Novinszky László–Tóth György: A környezeti megvilágítás befolyása a vetési bagolylepke (Scotia segetum Schiff.) fénycsapdás gyűjtésére

4.2. A környezeti megvilágítás és a polarizációs viszonyok, valamint a fogás kapcsolatának vizsgálati módszerei Az eltérő évek és nemzedékek fogási adatait egymással összehasonlíthatóvá kellett tennünk. Ezért valamennyi nemzedékre vonatkozóan kiszámítottuk az egyes órákhoz tartozó relatív fogása (RF) értékeit. A relatív fogások mintavételi időegység befogott egyedszámának és nemzedék mintavételi időegységre vonatkoztatott átlagos egyedszámának a hányadosa. A környezeti megvilágítást, a holdfény és annak polarizált hányada „loglux"-ban kifejezett óránkénti értékeit a holdfény pozitív és negatív polarizációja szerint szétválasztva nagyságrendenként külön osztályba soroltuk. A környezeti megvilágítás esetében ezenkívül még megkülönböztettünk éjfél előtti és éjfél utáni azonos megvilágítási osztályokat is. Az egyes osztályokon belül a megvilágítás, illetve a holdfény és annak polarizált hányada, valamint a hozzájuk tartozó relatív fogás értékeket összegeztük, majd átlagoltuk. A környezeti megvilágítás különböző osztályainak átlagos relatív fogásaiból Fourier-analízis segítségével kiszámítottuk a különböző megvilágítási értékekhez tartozó várható relatív fogásokat, az összefüggések egyenleteit és az egyenletek Fourier-együtthatóit is. A holdfény gyűjtést módosító hatásának vizsgálatára kiszámítottuk az átlagos relatív fogás értékeit a Hold keltének és nyugtának óráira, valamint az azokat megelőző órákra vonatkozóan. A Hold keltének és nyugtának órájához tartozó átlagos relatív fogás előző órához viszonyított eltérését F próbával ellenőriztük. Az alkonyati zenitpolarizáció értékeit külön-külön a holdfény nélküli, valamint a pozitív és negatív polarizaciójú holdfényes esetekben nagyságrendek szerint osztályokba soroljuk. Mivel a negatív polarizaciójú holdfényes esetben egy-egy osztályba olyan kevés adat került, hogy azokból megbízható következtetéseket levonni nem lehetett volna, ezekkel a továbbiakban nem foglalkozunk. Az egyes osztályokon belül a zenitpolarizáció és a relatív fogás értékeket átlagoltuk. A továbbiakban összefüggést kerestünk a Babinet-pont horizont fölötti helyzete és a fogás között. Az esti és a hajnali időszakra vonatkozóan egyaránt szétválasztottuk a holdfény nélküli, valamint a pozitív és negatív polarizaciójú holdfényes órákat. A Babinet-pont zenittávolsága szerint valamennyi esetre vonatkozóan négy osztályt képeztünk. Az osztályokon belül átlagoltuk a zenittávolság és a relatív fogás értékeit. Ez után azt vizsgáltuk, hogy a Babinet-pont horizont fölötti vagy horizont alatti tartózkodása esetén, azonos megvilágítás mellett hogyan alakul az esti és a hajnali fogás holdfény nélküli, valamint pozitív és negatív polarizaciójú holdfényes esetekben. Ezért a „loglux" - 1 és - 2 közötti, „loglux" — 2 és - 3 közötti, és „loglux" > - 3 megvilágítási osztályoknál, ahol a Babinet-pont horizont fölötti és horizont alatti helyzete egyaránt előfordul, osztályonként átlagoltuk a megvilágítási és a hozzá tartozó relatív fogás értékeket. A Babinet-pont horizont fölötti és horizont alatti helyezetéhez tartozó, azonos megvilágítási osztályok átlagos relatív fogásai között F próbával szignifikanciaszámítást végeztünk. 84