Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 15. (1981) (Szombathely, 1988)

Természettudomány - Papp Jenő: Az Alpokalja gyilkosfürkész faunájának alapvetése (Hymenoptera, Braconidae), I.

PYGOSTOLUS HALIDAY, 1833 Pygostolus falcatus (Nées, 1834) -1С: Kőszeg, fénycsapda. 1 $: Szombathely, Kámoni Arborétum, fénycsapda. VI-VII. Pygostolus multiarticulatus (Ratzeburg, 1852) -1С: Kőszeg, utcai lámpán egyelve. 1 c?: Sopronhorpács, fénycsapda. IX. OPIINAE alcsalád Az alcsaladnak eddig csak két genusza (Opius Wesmael és Biosteres Förster), ill. 34 faja került elő az Alpokaljáról; a 3. genusz, az Ademon Haliday egész biztosan képviselteti magát legalább 1 fajjal (A. decrescens Nees), csak még nem sikerült kimutatni. Egyébként hazánkban az alcsaladnak 10 genuszárói tudunk (Papp 1981a). Genuszok szerint az Opius-nak 31, a Biosteres-nek 3 faját soroljuk fel az alábbiakban, mint amelyek élnek az Alpokalján is. Magyarországon az alcsaladnak összesen 194 faját mutatták ki, ebből kiugróan legtöbb az Opius genuszra esik, éspedig 165, a Biosteres-re pedig 18, a megmaradt 11 faj további 8 genusz között oszlik meg. Faunisztikai szempontból a következő fajok tűnnek ki: Opius aureliae Fischer, O. bicolor Szépligeti, O. geniculatus Thomson, O. latipes Fischer, O. moravicus Fischer, O. osogovoensis Fischer, O. staryi Fischer, Biosteres micans (Stelfox) és B. ultor (Förster). OPIUS WESMAEL, 1835 Opius (Nosopaeopius) aureliae Fischer, 1957 - 3 Ç + 1 <$: Csörötnek, V. - Az ausztriai Alpokból (Tirol, Stájerország) számos lelőhelyét kimutatták, közölték a hazánkkal szomszédos Burgenlandból is (Eisenzicken). Magyarországon a Bakonyban és a Vértesben gyűjtötték. Areája különben megszakított (diszjunkt): Ausztria, Magyarország, Olaszország - Egyesült Államok. Opius (Cryptonastes) bicolor Szépligeti, 1898 - 1 $: Velem, VI. - Magyarországról írták le, hazánkból eddig összesen három lelőhelyét ismerjük. Magyarországon kívül csak Ausztriából (Bécs környékéről) közölték. Ritka faj. Opius (Opius) breviscapus Thomson, 1895 - 1 ?: Sopron, Brennbergbánya, IX. Ismert elterjedési képe megszakított (diszjunkt) : Írország, Svédország, Ausztria, Magyarország - Mongólia. Valószínűleg palearktikus elterjedésű faj. Hazánkban a soproni lelőhelyén kívül négy előfordulásáról tudunk. Opius (Tolbia) caesus Haliday, 1837 - 1 $: Kőszeg, VIII. Opius (Opius) caricivorae Fischer, 1964 - 1 ?: Őriszentpéter, Bárkástó, V. Opius (Opiothorax) caudifer Fischer, 1958 - 1 ? : Batyk. 1 Ç : Kőszeg, Meszes-völgy. 2 Ç: Kőszeg, Szabó-hegy. 1 $: Szakonyfalu. 1 ?: Velem. V-VI, júniusban gyakori. Egész Európában elterjedt, Közép-Európában gyakori. Opius (Nosopoea) cingulatus Wesmael, 1835- 1 <$: Bajánsenye, Csertaerdő. 1 $: Velem, Vid-hegy. 1 9: Zalalövő, Irsapuszta. Opius (Cryptonastes) curvatus Fischer, 1957 - 1 S '• Kőszeg, Szabóhegy, VI. Opius (Phaedrotoma) depeculator Förster, 1862 - 1 $ : Velem, VI. Opius (Phaedrotoma) diversiformis Fischer, 1960- 1 ^: Kőszeg, Meszes-völgy, VI. Opius (Phaedrotoma) exiguus Wesmael, 1935 - 1 $: Kám. 1 $: Kőszeg, Chernelkert. 1 $: Kőszeg, Meszes-völgy. 2 $: Velem. VI. 59