Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 15. (1981) (Szombathely, 1988)

Művészettörténet - B. Perjés Judit: Gótikus kehely Kőszegről

SAVARIA 15. KÖTET A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 1981 GÓTIKUS KEHELY KŐSZEGRŐL B. PERJÉS JUDIT Kőszeg város plébánia-temploma a XV. században a Szent Jakab tiszteletére szentelt egyház volt, amely gótikus stílusban épült, és ma is áll. Az eltelt közel hat évszázad alatt eredeti formájából eléggé erőteljesen kivetkőztették, belső térkiképzése, szentélye és a déli hajó szép falfestményei azonban elárulják egykori szépségét. A XV. századi templomi kegytárgyak egy része a reformáció időszaka alatt (1554-1671) elkallódott vagy megsemmisült. Megmaradt azonban a katolikus egyházi kultusz néhány darabja, amelyek közül is kiemelkedik egy szentségmutató (monstrancia) és két kehely. E három gótikus ötvösremek közül mi az 1486. évben készített kehellyel foglalkozunk

1

. Az egyházi edények között mindenkor a kelyhek a legfontosabbak, hiszen a bele töltött bor a Megváltó Krisztus vérévé változik át a szertartás közben

2

. A kőszegi kehely ünnepi misekehely, azaz calix pontificalis, noha többen egyszerű köznapi kelyhet (calix ferialis) vélnek látni benne. Anyaga ezüst. Már a 803. évi reimsi zsinat kimondta : „calix domini cum patena, si non ex auro, ex argento fiat" (az Úr kelyhe és paténája, hogyha nem aranyból, ezüstből legyen, de : „saltern habere cuppam argenteam intus inauratam" (legalább az ezüst kupa belül legyen aranyozva

3

). A kőszegi kehely is aranyozott ezüstből készült domborítással (trébelés) és öntéssel. Három fő részből áll: a talp (pes) a szárral (calmus), az öntött nodus és a pohár (cuppa). A kehely teljes magassága 212 mm, a pohár magassága 78 mm, szájátmérője 100 mm. A kupa a kehely pártás kosarából kivehető. A hatkaréjos talp legnagyobb átmérője 125 mm, magassága 11 mm. A talp és a szár egy lemezből domborított. A szár magassága 66 mm. A talpat szegélyező, egyenesre kalapált karimát forrasztással erősítették fel. A karéjok hajlataiban egy-egy (összesen 6) öntött levéldísz ékeskedik. A levéldíszeket alulról tartórudacskákhoz rögzítették. A talp egyik cikkelyében egy vésett női alak látható. A fiatal nő középen elválasztott, vállig érő hajat visel, ruhája a nyaknál félkörívesen kivágott, derekát öv fogja össze. Jobb kezében egy virággal telt kosarat, baljában egy virágos ágat tart. Ez az ábrázolás feltétlen egyidős a kehellyel, hiszen a talpon körbefutó 5,5 mm széles mondatszalag közrefogja, mintegy - kiemelt fő helyre téve - hangsúlyozza. A nő feje feletti gloriola jelzi, hogy egy női szentet ábrázoltak. A kosárban viruló rózsák és a fiatal női arc egyértelművé teszik a meghatározást: Árpád-házi Szent Erzsébet alakját örökítették meg. Szent Erzsébet II. András és Gertrúd gyermeke volt, aki 1207-ben Pozsonyban született. Kislány korában eljegyezték thüringiai Lajos őrgróffal, akitől négy gyermeke született. Megszállott vallásossága, nemesszívű irgalmassága, tékozló adakozásai, a szerencsétlen betegek, nyomorultak és a szegények szüntelen felkarolása alakját már életében legendássá tette. Egyszer egy didergő koldusra hermelin palástját borította rá, máskor a szegényeknek vitt táplálék változott át a kosarában rózsává. Ez a híres csoda 509