Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 15. (1981) (Szombathely, 1988)

Gyógyszerésztörténet - Dukai Zólyomi Norbert: A gyógyszerésztörténeti múzeumok tárgyi és eszmei problémái

Az önálló patikamúzeumoknak, illetve az egy gyógyszertár köré csoportosuló gyűjteményeknek eszmei alapját az önálló gyógyszerésztörténet adja meg, mindaz ami történetileg a gyógyszerész személyére és a gyógyszertár intézményére vonatkozik, tárgyi feltételük pedig egy gyógyszertár múltjára vonatkozó emlékek, illetve az egy gyógyszertárhoz kötődő személyekre vonatkozó tárgyak, vagy a gyógyszerészre és a gyógyszertárra vonatkozó anyag. A Kőszegi Patikamúzeum az előbbi utat választotta - ami a maga nemében teljes lehetőséget nyújt. Ennek maradéktalan megvalósításához kívánok sok sikert és szép eredményeket. JEGYZETEK 1. Pl. az orvosok és sebészek házi-patikái ott, ahol gyógyszertárak nem voltak, 1. az 1773-as rendelet, Linzbauer, F. X. : Codex sanitarius regni Hungáriáé. II. 756. p. 2. L. pl. Pozsonyban az Ordo pro Pharmacopolis с 1742-es szabályzatot, Linzbauer id. m. П. 275. p.: „Pharmacopolae ... ab omni plane praxi medica arcere debeant." 3. Adlung, A.-Urdang, G. : Grundriss der Geschichte der Pharmazie, 1935; Schelenz, H.: Geschichte der Pharmazie, Berlin 1904. 4. Azaz a gyógyszerészetet, mint a gyógyszerek elkészítését, ellenőrzését, kiszolgáltatását és a gyógyszerkutatást. 5. Peters, H. : Aus pharmazeutischer Vorzeit, Berlin, 1888-91. - Dragendorff, G. : Die Heilpflege der verschiedenen Völker und Zeiten, Stuttgart, 1898; Schelenz id. m. Berendes, J.: Das Apothekerwesen, seine Entstehung und geschichtliche Entwicklung bis zum XX. Jahrhundert, Stuttgart 1907. A. Adlung and G. Urdang: History of Pharmacy, Philadelphia. 1940. 6. Sigerist, Henry: A History of Medicine. New York 1955. 505. p. 7. Adlung Urdang, id. m. 108, 112. p. DIE THEORETISCHE - UND SACHLICHE PROBLEMATIK DER PHARMAZIEGESCHICHTLICHEN MUSEEN DUKA ZÓLYOMI NORBERT Der Autor stellt einen engen Zusammenhang zwischen der Gründung von pharmaziegeschichtlichen Museen im 20. Jahrhundert und der allmählich selbständig werdenden Pharmaziegeschichte fest. Er schildert den historischen Vorgang, wie Herstellung von Arzneien aus der ärztlichen Heiltätigkeit ausgeschieden war und meint, dieser Vorgang sei im 18. Jahrhundert de facto abgeschlossen gewesen. Er zählt die frühesten (Anfang des 19. Jahrhunderts) pharmaziegeschichtlichen Arbeiten auf und führt uns bis zu dem Punkt, wo sich diese von der Medizingeschichte trennen. Natürlich gibt es etliche angrenzende Bereiche zwischen den beiden Disziplinen, wobei jedoch der Gegenstand, bzw. die Zugehörigkeit der Person, also Objekt und Subjekt der Arbeit die Klassifizierung erleichtern. Diese Entwicklung soll auch bei der Gründung verschiedener Typen der pharmaziegeschichtlichen Museen mitgewirkt haben : - gemischte medizin- und pharmaziegeschichtliche Museen - rein pharmaziegeschichtliche Museen - Museen gesundheitswesentlichen-hygiänischen Charakters mit pharmaziegeschichtlichem Material 504