Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 15. (1981) (Szombathely, 1988)

Gyógyszerésztörténet - Szőcsényi Julianna: A gyógyszertárvizsgálatok fejlődése

jó, friss és hasznavehető anyaggal legyenek ellátva, valamint, hogy a receptek árát túl magasra ne emeljék és senkit a gyógyszerek fizetésével túlságosan ne terheljenek meg."

5 A II. Ferdinánd által 1644-ben életbe léptetett „Lex sanitaria Ferdinanda" az ellenőrzést végző orvosokon kívül két gyógyszerész jelenlétét is megkövetelte. A 35. pontja szerint: „A gyógyszertárakat vizsgálni kell. Minden polgári gyógyszertár, mint eddig szokásban volt, a gyökerek, gyógynövények, virágok és mások behozatala után a dékán és az orvosi fakultás három vagy négy doktora és két gyógyszerész által gondosan megvizsgálandó, a hiányok, ha ilyenek előfordulnának, mihamar kiküszöböltessenek, hogy mindegyik tisztán és jól elrendezett, szépen rendben tartassék."

6 1727-től'kezdve a Helytartótanács több ízben adott ki rendelkezést a gyógyszertárak vizsgálatára. így 1727. szeptember 1-én elrendelte a Pozsonyi Városi Tanácsnak a gyógyszertárak évenkénti vizsgálatát. Külön hangsúlyozza, hogy a segéd hibáiért a mester a felelős, továbbá, hogy a patika berendezése megfelelő legyen. Úgyszintén a tisztaság és a gyógyszerek elkészítésének módja is.

7 A vizsgálatokat azonban legfeljebb 2-3 évenként végezték.

8 Az 1720-30-as években a szerzetesrendek (ferencesek, jezsuiták, irgalmasok) is működtettek rendháziakkal kapcsolatosan és királyi engedelemmel házipatikákat, amelyek a közeli és rászoruló polgári lakosságot is ellátták gyógyszerrel, de nyilvános jogot csak akkor kaptak, ha alávetették magukat a polgári vizsgálatnak és az adóztatásnak.

9 III. Károly 1735. január 18-án kelt mandátumával rendszeresítette a „physicus" állást, és egyben utasította a fizikust, hogy: „vizsgálja a gyógyszertárakat, legyen ott, mikor a gyógyszerész erősebb hatású gyógyszert készít, ügyeljen, hogy az edényeken az ily szerek nevei minden tévedést kizáró módon rajta legyenek."

10 A század második felében II. József császár - mint sok mindenben - az egészségügy terén is új helyzetet teremtett azzal, hogy az egészségügyi igazgatást és személyzetet a királybiztosoknak rendelte alá. A Helytartótanács (Consilium Regii locumentenentiale) útján felhívta a megyéket, hogy a hatáskörük alá tartozó helyeken jobban törődjenek az egészséggel, a gyógyszerészek vizsgára bocsátásával, a gyógyszerek kötelességszerű vizsgálatával.

11 Az 1. ábra a Helytartótanács 1736. január 31-i körlevelét mutatja. Ennek ellenére a vizsgálat szempontjából hiányzott az egységes rendszer. Mind az orvosok, mind a gyógyszerészek üres formaságnak tekintették a vizsgálati eljárást, mely legtöbbször a főorvos, illetve a vizsgáló bizottság megvendégelésére szorítkozott.

12 A vizsgálat lényegében közegészségügyi, közigazgatási volt, melyért a tulajdonos 3, később 5 aranyat fizetett a bizottságnak. A gyógyszerész szakmai tevékenységét szakszerűen elbírálni nem tudták, amit a gyógyszerészek jogosan sérelmeztek.

13 Az 1745-ben Torkos Justus János pozsonyi főorvos által kiadott „Taxa Pharmaceutica Posoniensis" nemcsak felsorolta a használatos gyógyanyagokat, azok árait, hanem instrukciókat adott a gyűjtésre, beszerzésre, eltartásra és kiszolgáltatásra. Felhívta a gyógyszerészek figyelmét azokra a körülményekre és követelményekre, amelyeket ő ellenőrzése során meg fog vizsgálni. Fontosnak tartotta, hogy a gyógyszerészek házilag készítsék a gyógyszereket, és csak megbízható helyről vásároljanak.

14 A Helytartótanács rendelete értelmében a vármegyék és szabad királyi városok évenként jelentést küldtek a Helytartótanácsnak a terület egészségügyi helyzetéről. A jelentést a városi vagy megyei elöljáróság küldte el a fizikus beszámolói alapján. Egy-egy ilyen jelentés általában kiterjedt : 1. a gyógyszertárak vizsgálatára (Relatio super visitatis Apothecis) 2. a halálesetekre (Consignatio super mortalitatis) 3. az időjárásra (Mutáció athmospherae, Hydrographia) 490