Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 15. (1981) (Szombathely, 1988)
Gyógyszerésztörténet - Szemkeő Endre: A gyógyszerészi gréniumok
a pesti volt, amelyek az 1847-ben történő egyesülésig egyenrangú, de egymástól független két gazdasági társulat volt. Üzleti érdekeik miatt azonban az egyesülést megelőzően is gyakori volt az együttműködésük, s közösen törekedtek arra is, hogy egy országos testületet hozzanak létre. Keletkezésük a 18. sz. végére tehető. Az 1847-ben királyi szentesítéssel jóváhagyott egyesült pest-budai gyógyszerész grémium alapszabályzatából kiderül a testület célja, szervezete és feladatköre. E szerint a grémium célja a patikusok egyesülése és egyesítése, a kölcsönös kereskedelmi kapcsolatok megszervezése és fenntartása, a gyógyszerészetre vonatkozó ügyek intézése, minden felmerülő gond megkönnyítése, a gyógyszerészek képzésének magasabb színvonalra emelése, s egyáltalán a gyógyszerészet teljes egészében való tökéletesítése. A testület megbízott, illetve megválasztott vezetői révén tartja a kapcsolatot a hatóságokkal. Bár a korábbi időszakban a képzésen kívül a grémium nem tartotta feladatának az általános továbbképzést, a tudomány fejlesztését, 1847-ben már erre az igényre könyvtár alapítását és tudományos előadások tartását is tervezik. A grémium rendes tagja lehetett minden a városban (Buda, Óbuda, Pest) polgárjoggal rendelkező gyógyszertár-tulajdonos, gyógyszertárbérlő és gyógyszertárvezető (provizor). A tagok mindazokat a jogokat élvezték, amelyeket a grémium a hatóságok segítségével magának kivívott, illetve a testületben megteremtett. Ilyen jog, hogy bármelyik tag tehet javaslatot a gyűlésen, szavazatával eldönthet vitás kérdéseket, használhatja a testület által fenntartott könyvtárat és folyóirat-gyűjteményt. Személyes (üzleti, jogi, erkölcsi) érdekében védelmet kérhet a testülettől. Tisztséget viselhet, ha megválasztják. Kötelessége a tagnak a megszavazott rendelkezéseket betartani mind üzleti mind fegyelmi kérdésekben. Meghatározott összeggel kell gyarapítania a testület tőkéjét, amelynek felhasználását a közgyűlés döntheti el. (Ilyen összegek pl. : köteles a tulajdonos egy patikavásárlásnál, vagy alapításakor 100 forintot fizetni a grémium kasszájába; új bérletért a bérlő 50 forintot fizet; egy segéd tartásáért 10 forintot kell fizetni évente; a tanulók beiratkozáskor és végzéskor l-l forintot fizetnek.) A grémium évente megválasztott tisztségviselői 1847 előtt 1 elnök, 1 titkár, 1 pénztáros és 3 választmányi tag volt, de az egyesülés után a tisztségek megduplázódtak, hogy egyformán legyenek budai és pesti tisztek, valamint még kibővült számuk a könyvtárossal. Az évente legalább egyszer összehívott általános gyűlést az elnök vezette. Az elnök képviselte a városi hatóságok előtt a grémium érdekeit, ő ellenőrizte az ügyek menetét, a tagok tevékenységét, részt vett a hatósági tisztviselőkkel együtt az évenkénti gyógyszertár-ellenőrzésekben . Az évi egyszeri általános ülésen kívül szükség esetén rendkívüli ülést is összehívhatnak, de az üléseken mindig részt vesz a városi hatóság egy megbízottja is (comissárius), hogy ellenőrizze az összejövetelt és képviselje a várost. Az üléseken a titkár vezeti a jegyzőkönyvet, amelyet a vezetőség aláírása után a városi tanácsnak is bemutatnak, valamint (egyetemi városról lévén szó) az egyetem orvoskari dékánjának is jóváhagyásra, illetve véleményezésre beterjesztik. A század közepétől kezdve egyre inkább érvényesülnek a tudományos továbbképzés kérdései, amelyek a testületet a tudományos egyesület irányába fejlesztik, de addig feladatai és tevékenysége is egy érdekvédelmi (keresk. ipari) közösséget fed. A grémium sokrétű feladatokat oldott meg tagjai, a budai és pesti gyógyszerészek érdekében. Kivívta magának azt a jogot, hogy a budai és pesti gyógyszertárak évi kötelező vizsgálatában a város elöljárósága, az egyetem orvoskari dékánja, egy egyetemi botanika- vagy kémiatanár mellett a bizottságban helyet kapjon a grémium elnöke is. 483
