Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 15. (1981) (Szombathely, 1988)

Gyógyszerésztörténet - Szigetváry Ferenc: Különböző tulajdonviszonyú patikák kialakulása Vas megyében a XVI–XVII. században III.

A TANULMÁNY EREDMÉNYEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA Munkámban a különböző tulajdonviszonyban működő XVI-XVIII. századi patikák felállításának, céljának, működésének elemző vizsgálatát tűztem ki célul. Az ehhez szükséges adatokat, tárgyakat stb. elsősorban Vas megye múltjából, másodsorban a belés külföldi gyógyszerésztörténeti, köz- és helytörténeti stb. irodalomból vettem. A munka forráskutatásra épült, ennek következtében egyik eredménye forrásközlés. Jelentős a „vízégetés" fogalomköréhez tartozó forrásfeltárás; a főúri házipatikákra vonatkozó ismereteink - vas megyei - forrásanyaga; továbbá a XVII-XVIII. századi polgári patikáról valló levéltári és a Küttel családi okmányok adatai; valamint újabb forrásadatok a jezsuitákról. A feltárt forrásanyaghoz járulnak még a Vas megyei Gyógyszerésztörtérieti Gyűjtemény 1968-ban történt felállítása óta begyűjtésre került tárgyi emlékek is, amelyek a gyógyszerésztörténetben hasonlóan forrásértékkel bírnak. Az említett forrásanyag gazdagsága tette lehetővé, hogy a földesúri tulajdonú patikák felállításának elsődleges céljaként a főrend családjának kizárólagos ellátását megkérdőjelezhessük, a patikák felállítása céljaként a végház - végvár rendszer ellátását jelöljük meg. Érintettük a kor hiányzó gyogyanyagellatasanak pótlására űzött főrendi gyakorlatot: az orvosságtudakozást, orvosságkommendálást; továbbá az aromás vizeknek több helyen is folyó előállítását, amely a XVII. században vonul be - Vas megyében forrásaink szerint - a patikai feladatok közé, mikorra biztosítottak a szükséges feltételek (olcsó üveg). A földesúri patikák viszonyairól vallanak az ismertetett adatok: az alkalmazott patikus képzett; feladata, kötelességei, javadalmazása egyértelmű. A tárgyi feltételeket jól tükrözik az ismertetett leltárak, rekonstruálható a berendezése, felszerelése és a munkaeszközök. A patika működése is nyomon követhető ellátási körzetével együtt, vannak adataink a gyógyszerek beszerzéséről, ill. egyértelmű, hogy a patika fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatos költségek az uradalmat terhelik. A patikus - szerződése tanúsága szerint - fizetett alkalmazott, egyes természetbeni juttatásokkal. (Klein jövedelme a korban a tisztes polgári jövedelemmel vetekszik, ráadásul kockázat nélkül. így lehetséges, hogy a későbbi időkben nagyobb összegű hiteleket folyósít, még Kőszeg városának is ad kölcsön.

46 A Vas megyei főúri házipatikák nem voltak párhuzamok híjával. Említettük a Vöröskő várában működött Pálffy-féle házi patikát, amelynek a XVII. századra megszüntették már a működését. Tudunk a szomszédos Sopron megyei Kismartonban is földesúri tulajdonban az 1620-as évektől működő házipatikáról, amelyet az Esterházyak a XVIII. században már sok nehézség közepette üzemeltetnek, míg 1760-ban átadják az Irgalmas rendnek.

47 Viszonylag a legtovább működött uradalmi kezelésben - 1864-ig a keszthelyi Festetics patika, amely egyúttal a várost is ellátta.

48 Említett összehasonlító adataink is megerősítik azt a megállapítást, hogy a főrendi házipatikák aktualitása lejárt a török világ elmúlása után. A „polgári tulajdonviszonyuknak nevezett patikának több kialakulási formája létezik : a) „városi" patika b) polgári alapítású patika c) orvosi kézipatikából fejlődött patika d) földesúri házipatikából alakult patika e) katonai patikából alakult patika f) szerzetesi tulajdonú patikából alakult polgári patika. 472