Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 15. (1981) (Szombathely, 1988)

Helytörténet - Zsiga Tibor: A nyugat-magyarországi fegyveres felkelés és Vas megye 1921

i ban. A változásban, azok tervében az angolok a szövetségeseik befolyásának esetleges növekedését látták. A kormány az angol körök megnyerésére meghívta Lord Newtont, az angol főrendház tagját. Lord Newton a kormány javaslatára nyugat-magyarországi körutat tett. Utazását a katonai szervek biztosították. Részére 5538/1921. sz. alatt nyílt parancsot állítottak ki szeptember 14-i dátummal. Belitska honvédelmi miniszter külön utasítást adott ki a katonai szerveknek az utazás zavartalanságának biztosítására. Az utazást „szemleútnak" nevezték. Lord Newton utazásának első állomása Szombathely volt. Ide Hegedűs altábornaggyal és Köller ezredessel érkezett, majd a körletparancsnoknál Nyugat-Magyarország helyzetéről tájékozódott. Ugyanezen a napon 23 órakor Sopronba érkezett a vasútállomásra, ahol Vanczák igazgató, a főispáni titkára, a rendőrkapitányság vezetője és húsz magyar ruhás lány várta. „Ovációban" akarták részesíteni, amit visszautasított, mondván magánemberként érkezett, nem hivatalosan. A „szemleút" folytatásaként az antant tábornoki bizottságához tartozó egyik angol tiszt kíséretében szeptember 16-án Nagyszentmihályra, Felsőőrre és Pinkafőre ment. Lord Newton szerzett tapasztalatairól Budapesten szeptember 17-én a következőket nyilatkozta: „...trianoni békeszerződésnek Nyugat-Magyarország átadására vonatkozó rendelkezései nemcsak igazságtalanok, hanem valóságos képtelenség". Az „A" zónában rend és nyugalom van. A felkelők „kulturált emberek". Megítélése szerint Magyarországnak Nyugat-Magyarországon lévő állami vagyonának ellenében nem képes Ausztria több millió fontsterlinget fizetni. A fizetés ellenében - nem érti - az osztrákok miért nem mondhatnak le Sopronról és környékéről.

46 Az utóbbi személyes következtetések nagyban hasonlítanak a majdnem egy hónappal később Velencében kötött osztrák-magyar szerződéshez. Joggal következtethetünk így arra a „szemleút" után : Lord Newton befolyása is érvényesült abban, hogy az osztrákok által ellenzett velencei konferencia, illetve annak szerződése számunkra kedvezményekkel záruljon. Ugyancsak a kormányközi tárgyalások eredményessé tételét, az osztrák partner bizalmának megnyerését, a jó légkör kialakítását célozta az a bizalmas belső utasítás, amit a kormány szeptember 12-én adott ki a Nyugat-Magyarországgal kapcsolatos közleményekről. Eszerint tilos minden olyan közlemény: „...amely a szomszédainkkal való viszonyt megrontaná: a) felhívás az osztrákok ellen való szervezkedésre, vagy ellenállásra, b) minden katonai fenyegetés, vagy támadó szándék hangoztatása Ausztriával szemben, c) sértő, kihívó vagy fitymáló közlemények a kisantant államaival szemben".

47 Hogy a kormány alkalmasnak minősítette a kialakult helyzetet a tárgyalásos megoldásra, azt Bethlen miniszterelnök szeptember 16-i rendelkezése példázza. Ezen a napon kétnapos tanácskozásra Budapestre rendelte Sigray Antal kormánybiztost, Hegedűs Pál altábornagyot, a közbiztonsági szervek nyugat-magyarországi vezetőjét, Huber képviselőt, báró Villani követet, Ostenburg őrnagyot, és Rantzenberger századost a NyugatMagyarországon állomásozó csendőrtartalék zászlóaljak parancsnokait. A tanácskozás témája a nyugat-magyarországi helyzet tárgyalásos megoldásának előkészítése volt.

48 A felkelőkkel szembeni korlátozások, a hivatalos szervek körében eszközölt intézkedések és a diplomáciai lépések után kormányszerveink úgy gondolták, mindent megtettek annak érdekében, hogy az akadályok elháruljanak az osztrák-magyar tárgyalás elől, mely számunkra sikeresen végződhet. Hogy mennyire nem így történt, az antant (a Nagykövetek Értekezlete Párizsban) szeptember 23-án átadott jegyzéke mutatja. Ebben felszólították Magyarországot : teljes egészében ürítse ki Nyugat-Magyarországot. Ultimátumnak jelölték meg: amennyiben 10 napon belül a kiürítésnek nem tesz eleget, „kény szerrendszabály okát" fognak alkalmazni. A kitűzött 10 napos határidő 1921.