Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 15. (1981) (Szombathely, 1988)

Helytörténet - Zsiga Tibor: A nyugat-magyarországi fegyveres felkelés és Vas megye 1921

A halasztásra kapóra jött az a körülmény, hogy a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságnak 1921. augusztus 18-25-e között ugyancsak az antant ellenőrzése mellett ki kellett ürítenie és átadnia a magyar kormánynak a „baranyai-háromszög" néven emlegetett dél-magyarországi területeket. Ennek végrehajtása a magyar hatóságokon kívül álló okok miatt késedelmesen történt. így arra hivatkoztak a magyar hatóságok, hogy csak akkor kezdik meg Nyugat-Magyarország átadását, ha javukra szóló és időben korábban esedékes területek átadása megtörténik. Az antant méltányolhatónak és jogosnak tartotta az indoklást, ezért a nyugat-magyarországi területek átadásának eredeti, a tervtől eltérő 48 órás elhalasztásához, vagyis az 1921. augusztus 28-i kezdéshez hozzájárult. A magyar hatóságoknak 1921. augusztus 29-én 16 órára kellett a területek teljes kiürítését végrehajtaniuk. Ez az időpont egybeesett Magyarország történetében súlyos következményekkel járó mohácsi csatavesztéssel, a mohácsi vész időpontjával. Ezt a magyar propaganda fel is használta. Az egyébként is feszült légkörben az események mohácsi vészhez való hasonlítása érzelmileg tovább fokozta az ellenállás gondolatát. A kivonulást meghatározott szakaszokra osztva tervezték meg. A történelmi osztrák-magyar határtól keletre haladva két terepvonalat jelöltek, amit „A", „B" vonalnak neveztek el. A terv meghatározta azt az időpontot, amikor az egyes területrészeket nap, óra pontossággal el kellett érniük a kivonuló magyar szerveknek. Az „A" és „B" vonal három területre - zónára - osztotta az átadandó részt. A volt osztrák-magyar történelmi határ és az „A" vonal közé eső terület volt az „A" zóna. Az „A" vonal és a „B" vonal közötti a „B" zóna. A „B" vonal és a trianoni békeszerződésben megállapított határvonal (gyakran használt közhasznú szóval a trianoni határ) közötti területrészt „C" zóna elnevezéssel jelölték. Ezek alapján az „A" vonal elérése, vagyis az „A" zóna kiürítésének augusztus 28-án 12 órára be kellett fejeződnie. Az „A" vonal Vas megyében Németgyirót-Városszalónak-Pusztaszentmihály-Rábakeresztúr települések vonalában volt meghatározva. Vas megyében az átadandó területek viszonylag keskeny volta miatt csak „A" és „B" vonal kijelölésére került sor. Az utóbbi azonos volt a trianoni békeszerződésben meghatározott határvonallal. Amiből az következett, hogy a terület átadásának két szakaszban kellett volna megtörténni, míg az északi (Moson-Sopron megyei) az „A", „B", „C" zónákból következőleg három szakaszban. (1. sz. térkép.) A kormány fő „tevékenysége" kimerült a passzív magatartásban. Várta az osztrák parlament döntéseit, figyelemmel kísérte a fegyveres előkészületeket. A szervezkedés eredményességét, összehangoltságát nagyban nehezítette az a belpolitikai viszály, ami IV. Károly király 1921 tavaszán megkísérelt visszatérése során alakult ki a résztvevő erők között. IV. Károly királyi trónjának visszafoglalásában egyes pártok, szervezetek és személyek, felelős tisztségviselők eltérően foglaltak állást. A vezető politikusok és állami tisztségviselők alapvetően két táborra oszlottak, most már nyíltan. Egyik csoport Horthy kormányzó helyett IV. Károlyt akarta az államfői tisztségbe a jogfolytonosság alapján. Ezeket „karlistáknak" nevezték. Horthy, mint a nemzetgyűlés által megválasztott kormányzó mellett foglalt állást a másik csoport, és a király megválasztását későbbi időpontra halasztotta. Az utóbbi csoportot „szabad-királyválasztónak" nevezték. A felkelés szervezésére létrehozott „Honvédelmi Bizottmány" tagjai is megoszlottak a király személye körüli vitában. Amíg az átadás körüli huzavona tartott, az átadással érintett területek lakosságának bizonytalansági érzése fokozódott. Erős propaganda hatások érték mindkét oldalról. Az osztrák propaganda az ellenforradalom alatt hírhedtté vált fehér-különítményesekkel Prónayval, Héjjassal fenyegette őket. A magyar propaganda arra való tekintettel, hogy Ausztriában Zovábban a szociáldemokrata párt kormányzott „kommunista uralommal", a Tanácsköztársaság alatt elmenekült baloldaliak visszatérésével és bosszújukkal rémisztgette a lakosságot. Az áruhiány nagy volt. A magyar szervek az átadás miatt nem 's. 416