Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 15. (1981) (Szombathely, 1988)

Néprajz - Nagy Zoltán: Délnyugat-Dunántúl fazekassága. Állandó kiállítás a szentgotthárdi Helytörténeti és Nemzetiségi Múzeumban

technológiára is, a regi kezikorongozasra. Itáliai újabb hatást tükröz az a függőleges tengelyű lábbal hajtott korongtípus, ahol a fazekas nem a koronggal szemben ül, hanem melléje, s úgy formálja edényeit. Ugyancsak nagy múltú az általuk használt égetőkemence is, függetlenül attól, hogy álló csonkakúp alakú-e, vagy fekvő. Mindkettő közös jellemzője, hogy belső tere nem válik külön égető és rakodó térre. Az egyetlen belső teret maga a rakodó fazekas alakítja át berakodáskor az adott edények égetésének megfelelően.

40 Az edénykészítés technológiáját az itt bányászható hőálló agyag minősége határozza meg alapvetően. Nagy területen fordul elő, de az igazán jó minőségű kékes és fehér színű agyagot olykor 3-4 méter mélységről kell a felszínre hozni. Az agyagkitermelés munkaszervezése és a bányászás módja szintén a régmúltat idézi. A melencével (fateknő) felszínre hozott kétféle minőségű agyag keverékéből sütő-főző edényeket, a felette található sárga földből folyadéktartó edényeket készítenek.

41 Ezek elsősorban a köznapi használat követelményeinek feleltek meg, s a mesterek tárgyformáló készsége, művészete is ennek rendeltetett alá. A századfordulótól bizonyíthatóan az öntőföldek (fehér és vörös agyag), a mázak alapanyaga (csillámos folyami homok) helyi eredetű volt. A felszínhez közeli, esetleg a vízmosások által feltárt területekről nyerték. A díszítőeljárások közül a legkorábban alkalmazott módszerek mellett újabbak is megfigyelhetők. Vegyes használatuk egy adott edény díszítményeinek körén belül többszáz éves hagyomány továbbéléséről tanúskodik.

42 Ilyen díszítési mód a még nedves agyagba fakéssel történő bekarcolás (körgyűrű, hullámvonal), mely a forma szerkezetileg fontos pontjainak hangsúlyozására a nyak alatt, vállon történik. A kifogatás szintén evvel az eszközzel készült. Mindkettőre jellemző, hogy a máz, illetve a díszítőfestés 5. Orros korsó (Magái Antal 1867) 5. Schnauzenkrug (Antal Magái 1867) Göcseji Múzeum Zalaegerszeg Göcsej Museum, Zalaegerszeg Ltsz.: 55.83.1 Inv.-Nr.: 55.83.1.