Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 13-14. (1979-1980) (Szombathely, 1984)

Természettudomány - Faragó Sándor: Egy Ny-magyarországi település – Újkér – fecsekeállományának vizsgálata, 1979. 2. Füstifecske (Hirundo Rustica L.)

db) ötös, 5,50%-a (36 db) hatos fészekaljból repült ki. A 163 fecsikepár I. periódusbeli produkciója a 654 fióka után 4,01 fióka/pár. Csoportonként: első csoport 4,00 (3—12), második csoport 3,69 (74—273), harmadik csoport 4,29 (86—369). 4.3.5. Költési eredmény — költési veszteség A kirepült fiókák aránya, a költés eredménye 93,70% (654 db), az elpusztult egyedszám, a iköltés vesztesége 6,30% (44 db). Legnagyobb a költési eredmény az első csoportban: 100,00%-os (12 db). Ezután a 3. csoport következik 97,627o-kal (369 db), itt 2,38% (9 egyed) a költési veszteség, a másodiknál csupán 88,64%-os eredménnyel számolhatunk (273 db), tehát a veszteség 11,36% (35 db). Az összes 8,30%-os veszteség (44 egyed) megoszlása: 5,30% fióka (37 db), 1,00% tojás (7 db). 4.3.6. Csak az I. költési periódusban költött párok költéselemzése* A vizsgálat körébe 54 pár tartozik, melyek a 19—26. hetek közt rakták le tojásaiklat. (1. a. ábra). A fészekaljak zöme la 22.:, 24., és 25. héten vált teljessé. A termékenység tekintetében igen változó a helyzet. Alacsony az első (19.) és az utolsó (26.) héten: 3,67 ill. 3,75 tojás/pár. Viszonylag magas a második (20.) és az utolsó előtti (25.) héten: 5.00 áll. 4,55 tojás/pár, a közbenső négy héten pedig közel egyenlő: 21.: 4,33; 22,: 4,00; 23.: 4,00; 24.: 4,00 tojás/pár (1. b. ábra), az egész csoportra vonatkoztatva 4,13 tojás/pár. A második költés elmaradásának okait 22 esetben (40,74%) nem tudjuk bizonyosan. 10 esetiben van (elfogadható bizonyíték (fészek megsemmisülés, szülő elpusztulása, épület átépítés stb.) A 24—26. hetek 26 fészkelése közül 4 esetben biztos a második költés elmaradásának oka, míg 22 esetiben valószínűleg a kései első költés miatt nem került sor második költésre. Ezt látszik alátámasztani az, hogy az I. periódus utolsó heteiben költeni kezdő párok közül időben előrehaladva egyre nagyobb az a hányad amely a későbbiekben nem költ másodszor. (1. с ábra). Az egész periódus 19 fészekaljában fordult elő terméketlen tojás vagy fiókaelhullás, az összfészekaljszám ll,66%~ában. E 19 fészekaljból 9 (47,37%) olyan fészekben történt, ahol a második költés elmaradt. Az elpusztult egyedszám 24, ami az összpusztulás 54,55%-a. A költési veszteség (3 tojás + 21 fióka) 10,76%, míg ez az egész I. periódusra vonatkoztatva 6,30%. A költési eredmény ezekután 89,24%, a produkció 3,69 fióka/pár (54—199). 4.4. Az I. és II. költés közti időtartam. A II. költési periódusban 109 olyan pár költött, amelyik az előzőben is. Vizsgálva az első költés befejezése és a második költés kezdete (teljes fészekalj) 'közti időt (2. táblázat), a következőket állapíthatjuk meg: — minél előbb befejeződött az I. költés, annál nagyobb %-ban fordul elő a IL költés (1. d. ábra) — a második költés megkezdésének terjedelme a heteik múlásával csökken — a terjedelem alatt nem egyenletes a fészkelés megkezdése, a két költés közti szünet fordítottan arányos az I. költés befejezésének idejével, azaz a hetek előrehaladtával a két időpont átlagos különbsége csökken. összegezve elmondhatjuk, hogy 109 pár (66>87%) költött kétszer. A két költés közti szünet a 27—32 hétig terjedt, átlagosan a különbség 2,6 hétre .tehető. Zömében 3 hét (42 eset), maximum 6 hét (2 eset), de 4 esetben még ugyanazon a héten megkezdődött a második költés, ilyenkor az előző fészekaljat etették még tovább míg a tojásokat letojták, s ikotJottak. 73