Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 13-14. (1979-1980) (Szombathely, 1984)
Természettudomány - Faragó Sándor: Egy Ny-magyarországi település – Újkér – fecsekeállományának vizsgálata, 1979. 2. Füstifecske (Hirundo Rustica L.)
2. Fêszkéîés és költésbiológiai áttekintés A füstifecske fészkelés és költésbiológiáját CHERNÉL (1899), LOVASSV (1927), HORVÁTH (1953), MAKATSCH (1974), HARRISON (1975) alapján az alábbiakban foglalom össze: A füstiíecske évente kétszer költ, májusiban és júliusiban. A fészekaljak nagysága (3)—4—5—1(6) rendszerint, de 1 és 8 is lehet. A tojások rakása naponként történik, kedvezőtlen időjárás esetén 48 óra, múltán is. A költés kezdete az utolsó tojás lerakásával indul meg, a kotlás ideje hazai viszonylatban 14—15 nap. A kikelt fiókák rendszerint 21 napig maradnak a fészekben, de kirepülésük után is visszajárnak oda. A párkapcsolatra és fészékhűségre vonatkozóan THÓBIÁS — SCHMIDT—WARGA (1959) munkájának alapján az alálbbi következtetéseket vonhatjuk le, melyeket a későbbiekben szem előtt tartunk: 1. Mindkét költés során, egy éven belül ugyanaz a két egyed alkotta a párt, nem fordult elő, hogy a második költést más párral végezte volna el egy madár. 2. Nem fordult elő, hogy a pár az első költés után otthagyta a fészkét és a település más helyén újra fészkelt. Mindezek alapján feltételezhető, hogy a költések döntő többségében a füstifecske párhű, sőt előfordul ez több éven keresztül is, de ez már nem jellemző. A párok mindkét költést nagy valószínűséggel egy fészekben végzik. ," 3. Anyag és módszer Az 1979^es évben végzett felmérés és megfigyelés napjai a következők voltak: VI 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27, 28 illetve VIII. 16, 17, 18 és IX. 1, 2, 3, 4, 5. A feltételezés során az I. periódusban feljegyeztem miniden adatot: az épület korát, a fészek helyét 1 , magasságát, a tojás vagy fióka számiát, korát az 1977 és 1978. évi fészkelő párok számát a lakók visszaemlékezése alapján, az üres fészkeket, a fészkelési kísérletet, s minden megjegyeznivalót. A második költéskor a hely és a magasság adatát csak újonnan rakott fészek esetén vettem fel, egyébként csak a tojások vagy fiókák számát és karát regisztráltam. A kirepüléseket is ellenőriztem ill. éllenőrizitettem, s ezekkel utólag módosítottam adataimat. A fiókák korával kapcsolatiban a hetes koríbeosztás kínálkozott, mivel szerencsés módon hazai 'viszonylatban a kotlás átlagosan 14, a fiókanevelés 21 napig tart (HORVÁTH J.958). Az 1,2 ill. 3 hetes fiókiák nagy biztonsággal megkülönböztethetők. A naponkénti tojásrakás alapján a teljes fészekalj is közel 1 hét alatt készül el, mindezek alapján a megfigyelés bármely stádiumából kiszámítható a költés kezdete, a kelés ideje, ületve a kirepülés heti pontossággal. A feldolgozás során a következő fogalmakat használtam : Lakottsági index : a fecskék által lakott épületek számának és a fecskefészkek számának hányadosaA Termékenység: egy fecskepárra jutó lerakott tojások száma, periódusonként megfelel az átlagos fészekaljnagyságnak. Produkció: egy fecskepánra jutó kirepített fiókák száma. Költési eredmény: a produkció és a termékenység viszonyszáma %-ban, mely megmutatja, hogy a lerakott tojások hány 0 /<наЬо1 sikerült fiókát felnevelni, kirepíteni. Költési veszteség: az eredményhez hasonló viszonyszám, a terméketlenség, a sikertelen költés mutatója, az eredménnyel együtt; 100%-ot ad. Szaporodási index: egy szülőre jutó kirepült fiókák száma. 68
