Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 13-14. (1979-1980) (Szombathely, 1984)

Természettudomány - Mészáros Zoltán–Szabóky Csaba–Ronkay László: Adatok a Fertő tó lepkefaunájához

SAVARIA 13—14. KÖTET A VAS MEGYEI MUZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 1979—1980 ADATOK A FERTŐ TÓ LEPKEFAUNÁJÁHOZ MÉSZÁROS ZOLTÁN, SZABÓKY CSABA ÉS RONKAY LÁSZLÓ A Fertő tó hazánk egyik legjelentősebb nádtermő területe, a nád exportja konvertibilis valutát hoz az országnak. A nádexportot különféle nádrontó lepke­fajok veszélyeztetik, az egyes fajok fonológiájának és töniegviszonyainak vizsgá­latára a Győr-Sopron megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás fénycsap­dát helyezett üzembe a Fertő tavon. A fénycsapdát 1978. június 8-án helyezték üzembe Fertőrákoshoz közel, a tóba benyúló vízisport-, ill. üdülőtelepen. A csap­dát 125 Wattos higanygőz égővel látták el, mivel azonban ez az égőtípus ezen a helyen technikai nehézségeket okozott, néhány hét múlva az égőt ultraibolya égővel kellett kicserélni. A fénycsapda 1978-ban VI. 8— VI. 27. iközött (Hgl égő­vel) és VII. 18— IX. 30. között (UV égővel), 1979-ben csak ősszel, IX. 1— XI. 30. között '(UV égővel), 1980-ban az egész tenyészidőszak folyamán, III. 1— X. 20. kö­zött (UV égővel) működött. A csapda üzemeltetését a Fertő tói Kutatóállomás végezte, a fénycsapdát az Állomás munkatársai előírás szerint működtették, így az anyag jó minőségű volt. A csapda teljes írovaranyaga hozzánk került, a lepkéket kiválogattuk és min­den példányt igyekeztünk meghatározni. A három év alatt alig néhány olyan nap volt, amikor a fénycsapda beázása, vagy tömeges bogár-rajzás miatt a gyen­gébb minőségű anyagból nem lehetett minden lepke-példányt meghatározni. A Fertő tó tágabb környékének lepkefaunájával az utóbb időben két dolgo­zat foglalkozik: Issekutz ((1971) a Fertő tó ausztriai oldalának lepkéiről, Szeőke (1975) pedig a Hanság lepkéiről számolt be. Vizsgálatainkat egyelőre befejezettnek tekintjük, így 'elérkezettnek látjuk az időt, hogy az eddig fogott fajok jegyzékét publikáljuk. A Fertő tói fénycsap­da 1978—1980 között 214 lepkefajt, közülük 92 mikrolepke- és 122 makrolepke­fajt gyűjtött. Véleményünk szerint ez a jegyzék további — más módszerekkel is végzendő — gyűjtésekkel jelentősen bővíthető. A gyűjtött fajok jegyzéke előtt szeretnénk néhány érdekes fajról külön is említést tenni. Sterrhopteryx gozmanyi Kovács Magyarországról leírt és eddig csak Magyarország területén ismert faj. Ned­ves, mocsaras élőhelyeken fordul elő. Hazánknak csak kevés pontjáról ismert, egyedszámai — kivéve a hegyvidékeket (Bükk, Zempléni hg.) — mindenütt ala­csonyak. Hypatima binotella Thnbg. Korábban csak a Bakonyból volt ismert, újabban előkerült Soproniból és Sárvárról is. Hernyója fenyőféléken él. Fertő tói előfordulása meglepetés. 53

Next

/
Thumbnails
Contents