Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 13-14. (1979-1980) (Szombathely, 1984)
Természettudomány - Mészáros Zoltán–Szabóky Csaba–Ronkay László: Adatok a Fertő tó lepkefaunájához
SAVARIA 13—14. KÖTET A VAS MEGYEI MUZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 1979—1980 ADATOK A FERTŐ TÓ LEPKEFAUNÁJÁHOZ MÉSZÁROS ZOLTÁN, SZABÓKY CSABA ÉS RONKAY LÁSZLÓ A Fertő tó hazánk egyik legjelentősebb nádtermő területe, a nád exportja konvertibilis valutát hoz az országnak. A nádexportot különféle nádrontó lepkefajok veszélyeztetik, az egyes fajok fonológiájának és töniegviszonyainak vizsgálatára a Győr-Sopron megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás fénycsapdát helyezett üzembe a Fertő tavon. A fénycsapdát 1978. június 8-án helyezték üzembe Fertőrákoshoz közel, a tóba benyúló vízisport-, ill. üdülőtelepen. A csapdát 125 Wattos higanygőz égővel látták el, mivel azonban ez az égőtípus ezen a helyen technikai nehézségeket okozott, néhány hét múlva az égőt ultraibolya égővel kellett kicserélni. A fénycsapda 1978-ban VI. 8— VI. 27. iközött (Hgl égővel) és VII. 18— IX. 30. között (UV égővel), 1979-ben csak ősszel, IX. 1— XI. 30. között '(UV égővel), 1980-ban az egész tenyészidőszak folyamán, III. 1— X. 20. között (UV égővel) működött. A csapda üzemeltetését a Fertő tói Kutatóállomás végezte, a fénycsapdát az Állomás munkatársai előírás szerint működtették, így az anyag jó minőségű volt. A csapda teljes írovaranyaga hozzánk került, a lepkéket kiválogattuk és minden példányt igyekeztünk meghatározni. A három év alatt alig néhány olyan nap volt, amikor a fénycsapda beázása, vagy tömeges bogár-rajzás miatt a gyengébb minőségű anyagból nem lehetett minden lepke-példányt meghatározni. A Fertő tó tágabb környékének lepkefaunájával az utóbb időben két dolgozat foglalkozik: Issekutz ((1971) a Fertő tó ausztriai oldalának lepkéiről, Szeőke (1975) pedig a Hanság lepkéiről számolt be. Vizsgálatainkat egyelőre befejezettnek tekintjük, így 'elérkezettnek látjuk az időt, hogy az eddig fogott fajok jegyzékét publikáljuk. A Fertő tói fénycsapda 1978—1980 között 214 lepkefajt, közülük 92 mikrolepke- és 122 makrolepkefajt gyűjtött. Véleményünk szerint ez a jegyzék további — más módszerekkel is végzendő — gyűjtésekkel jelentősen bővíthető. A gyűjtött fajok jegyzéke előtt szeretnénk néhány érdekes fajról külön is említést tenni. Sterrhopteryx gozmanyi Kovács Magyarországról leírt és eddig csak Magyarország területén ismert faj. Nedves, mocsaras élőhelyeken fordul elő. Hazánknak csak kevés pontjáról ismert, egyedszámai — kivéve a hegyvidékeket (Bükk, Zempléni hg.) — mindenütt alacsonyak. Hypatima binotella Thnbg. Korábban csak a Bakonyból volt ismert, újabban előkerült Soproniból és Sárvárról is. Hernyója fenyőféléken él. Fertő tói előfordulása meglepetés. 53