Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 13-14. (1979-1980) (Szombathely, 1984)

Természettudomány - Ekk István: Adatok a Sághegy nagylepke faunájához I. (Előzetes közlemény)

SAVARIA 13—14. KÖTET A VAS MEGYEI MUZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 1979—1980 ADATOK A SAGHEGY NAGYLEPKE FAUNÁJÁHOZ I. (Előzetes közlemény) EKK ISTVÁN Hazánk legkisebb tájvédelmi körzete a Sághegy, egyik legértékesebb védett területünk. Védettségét egyedülálló geológiai érdekessége (vulkáni kúp, tanú­hegy) és a később kialakult, a bazaltbányászattal szaggatottá vált alakja mellett régészeti, florisztikai és faunisztikai jellegzetessége miatt élvezi. A hajdani ba­zaltkúpnak már csak töredékei maradtak meg a bányászat következtében. A tör­melékes lejtőkiön, a ibazaltfalakon a Sághegy (környezetétől teljesen elütő és el­szigetelt növényzet alakult ki, amely három típusba sorolható : pionir sziklai tár­sulások, árvalányhajas lejtők és molyhostölgyes ibokorerdők. Botanikailag a te­rület lényegében általánosan feltártnak és feldolgozottnak tekinthető, a szuk­cesszáós folyamatok tisztázásának kivételével. Rendszeres zoológiai gyűjtőmunka, kutatás, megfigyelés azonban — néhány csoportot kivéve (Mollusca) — mindeddig nem tortént. Ennek valószínűleg a ter­mőhely viszonylagos ikicsisége az oka, pedig a helyhez és tápnövényhez kötött al­sóbbrendű állatok kutatása sok érdekességet hozna felszínre, valószínűleg ende­mikus fajokat is. A Sághegy nagylepkéinek (Macrolepidoptera) kutatását 1980-ban kezdtem meg a nappali lepkékkel (Diurna). Az ismertetett növénytársulás típusok nagyon kis területen, mindössze 30 ha-on fordulnak elő. Ez a tény a nagylepke fauna faj­csoportjainak élőhely szerinti elkülönülését, ill. elkülönítését szinte nem teszi le­hetővé. A nappali lepkék közül elsősorban a szárazabb, melegebb mezoklímát ked­velő és a nagyobb hőmérsékletingadozást is eltűrő fajok találhatóik nagyobb számban. A fajszám viszonylag alacsony, ami — többek között — valószínűleg a bányászat idejében történt gyakori felégetések következménye is. Egy-egy fajból ugyanakkor nagy sorozatokat lehet viszonylag kis területen gyűjteni, ill. megfigyelni. Ilyen pl. a Melanargia galathea L. A gyűjtések és megfigyelések a hegy minden részében történtek és jelenleg is folynak. A gyűjtéseket igyekeztem a vegetáció aszpektusaihoz és a lepkék hi­perciklusához igazítani. A megfigyelést a szokásosnál többször kellett alkalmaz­ni, mint a gyűjtés kiegészítőjét, mert a terepviszonyok (sziklaperemek, stb.) sok­szor szinte lehetetlenné teszik a tényleges fogást. Fajokban leggazdagabbnak a hegy külső — D-i, DNY-i — lejtői bizonyul­tak, ahol a sztyeprétakéhez hasonló növényzet (Stipás lejtők) alakult Iki. Ezek­49

Next

/
Thumbnails
Contents