Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 13-14. (1979-1980) (Szombathely, 1984)
Gyógyszerésztörténet - Szigetváry Ferenc: Különböző tulajdonviszonyú patikák kialakulása Vas megyében a XVI–XVIII. században. II.
Az apróbb, emiatt könnyebben elkallódó, avagy elhasználódó eszközök közül megmaradt néhány fém- (vas, ón, vörösréz), fa- és csonitkanál; spatulák vasból, fából, számiból. Az egyes gyógyszerformák eszközeiből: kúpöntő asztalka, pdliulaibevonó gömb, cerátiuim öntőtforma ónlbóu, cukorvágók bizonyítják а foccabeli patikai munka sokoldalúságát. A kőszegi polgári patika működése A kőszegi polgári patika működésének vizsgálatához legelőször is figyelembe kell venmi a patálka által ellátott terület nagyságát. Megállapítottam, hogy a patikáról fellelhető legkorábbi fomás időpontiában nincs a megye területén több, mai értelemben vett nyilvános közforgalmú patika. A legközelebbi patikákat ekkor Sopronban, Pozsonyiban, Bécsújhelyen, Bécsben, Grácban, Zágrábban találhatjuk. Ennek alapján a patika ellátási köre több megyényi területet ölelt fel — amelynek tearmészetesen határt szabott a távolság, a gyógyszerre szoruló tömegek anyagi helyzete ill. a gyógyszert ténylegesen igénylők viszonylag kis száma; levonandó ebből még a főúri udvartartások lélekszáma, akiket elláttak a földesúri házipaitilkáik. Egybevetve mindezt, a patika forgalma ill. az ebből eredő jövedelem elegendőnek mutatkozik egy család ellátásához, sőt még anyagi gyarapodásához is. A Herpiusok patikájának vásárlói közt országos nevekkel találkozunk 61 , ez is bizonyítja a nagy területi vonzást. A „Fekete Szerecseny" patika elég soká tartja monopol helyzetét, mert 1712ből van adat, amely a Sziget városrészben működő városi patikára enged következtetni. 62 Erről a patikáról mindeddig csupán még egy forrásadat vall, miszerint: „A Szigiethben (!) Apotheoarius Rákker helyett denomnináltaított és tétetött Szalay István". 63 Rövidesen megjélenilk Kőszegen a harmadik patika 64 , erről bővebben a következő részben írok. Komoly konkurrenciát Kütitel Sámuelnek azonban, a jezsuiták patikájának megnyitása jelentett 1743-^ban. így szűkül tovább a patika ellátási körzete, míg 1744-ben megnyílik a megyeszókhely, Szombathely első patikája, amelyet a XVIII. századiban <még négy patilka követ a megyében 66 . A következőikben vizsgálat tárgyává kel (tenni, honnét szerezte be a kor polgári gyógyszerésze a szükséges alapanyagokat, szereket? A kor gyógyszerkincse növényi, állati és ásványi anyagokból áll, amelyeket alapanyagként (szimpliciák) és összetett szerek (kompoziták) formájában alkalmaznak. Mindhárom eredetű anyag esetében kézenfekvő a további felosztás: helyben gyűjthető (beszerezhető) anyagokkal és külföldi, sokszor egzotikus vidékekről származókkal kell számolnunk. A helyben taliálhatókat a patika dolgozói gyűjtik be, avagy vásárolják fel, a külhoniakat a már akkor is működő nagymaiterialistáktól (a droglsták elődeit hívták így) szerzik be. 67 Ilyen nagykereskedők működtek: Bécsben, Bécsújhelyen, Grácban, Pozsonybaai. (Sajnos a velük való kapcsolatról nem találtam eddig nyomot.) Azonban még egy, a korra jellemző érdekes beszerzési forrásnak akadtam nyomára Kőszegen. A városban régóta működik egy török eredetű áruikat forgalmazó kereskedelmi lerakat polgári kézben, amelyet a Kamara többször kifogásol. 68 Ennek ellenére Bécsbe is szállítanak. Minden bizonynyal szerepel az árucikkei közt a török közvetítéssel érkező sok keleti fűszer és drog is, amelyek a medicinában a középkori arab hatás következtében még keresett szerek. Helyben való beszerzésük biztosan egyszerűbb és olcsóbb, mint ezeknek — szintén török közvetítéssel — Velencéből Bécsen keresztül történő behozatala. 402
