Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 13-14. (1979-1980) (Szombathely, 1984)

Természettudomány - Horváth Ernő: A környei népvándorláskori temető növénymaradványai

LITERATUR ARNOLD, F. 1892: Zur Lichenenflora von München. Ber. Bayer. Bot. Ges. 2, p. 1—76. BARiKMAN, J. J. 1958 : Phytosociology and ecology of Cryptogamic Epiphytes — Assen. BERTSOH, A. 1966 : Ülber den C0

2-Gasweohsel einiger Flechten .nach Wasserdampfaufnah/me — Planta (Berl.) 68, ip. 157—166. BRODO, I. M. 1966: Liehen Growth and Cities: A Study on Long Island, New York — The Bryologist 69, p. 427—449. BUTIN, H. 1954: Physiologisch

—ökologische Untersuchungen über den Wasserhaushalt und die Photosynthèse bei Flechten. — Aus dem Phanmakognost. Inst, der Univ. Bonn p. 459—502. EDELÉNYI, SZ.—SZABÓ, A.—SZILÁGYI, A. 1978: Fluor a levegőben (Fluor in der Luft) — Búvár p. 496—540. EHRENDORFER, F.—MAURER, W.—KARL, R. E. 1971: Rindenflechten und Luftverunreinigung im Stadtgebiet von Graz — Mitt. Naturwiss. Ver. Steiermark 100, p. 151—189. ENYEDI, GY. 1979: A társadalom természeti környezete (Naturumwelt der Gelsellschaft) — Természet Világa, p. 2—4. FELFÖLDY, L. 1942: A városi levegő hatása az epiphyton zuzmó vegetációra Debrecenben (Die Einwirkung der städtischen Luft auf die epiphytische Flechtenvegetation in Debrecen) — Acta Geobot. Hung. 4, p. 332—349. GALLÉ, L. 1960: Die Flechtengesellschaften des Tisza—Maros—Winkels — Acta Bot. Hung. 5, p. 15—33. GALLÉ, L. 1976: Magyarország zuzmócönózisai (Die Flechtenzönosen Ungarns) — MFMÉ p. 429—493. GILBERT, О. L. 1970/a): A biological iscalle for ithe estimation of sulphur dioxide pollution — New Phytol. 69, p. 629—634. HAWKSWORTH, D. L.—ROSE, F. 1970: Qualitative Scale for estimating Sulphur Dioxide Air Pollution in England and Wales using Epiphytic Lichens — Nature p. 145—148. JUEGL, W. (Red.) 1979: Környezetvédelmi technika — Műszaki Könyvkiadó p. 12— 85. JÜRGING, P. 1975: Epiphytische Flechten als Bioindikatoren der Luftverunreinigung — Bibl. Lieh. 4, p. 1—164. Kovács, M. (Red.) 1977: A környezetvédelem biológiai alapjai (Biologische Grundlagen des Umweltschutzes) — Mezőgazdasági Kiadó p. 79—107. KOVÁCS, M. 1978: A nagyvárosi „kultúrsivatagok" (Die „Kulturwüsten" der Grosstadt) — Búvár p. 536—540. LÁNYI, G Y. 1978: A bioszféra jövője (Die Zukunft der Biosphäre) — Búvár p. 196— 207. LEBLANC, F.—RAO, D. N. 1973/a): Evaluation of the pollution and drought hypothesis in relation to Lichens and Bryophytes in urban environments — The Bryologist 76, p. 1—19. MATTICK, F. 1951: Wuchs- und Lebensformen, Bestands- und Gesselschaftsibildung der Flechten — Bot. Jahrbücher 75, p. 378—424. NYOMÁRJKAI, K.—SZASZ, J. 1978: Levédek — a levegőszennyeződés tanúi (Blätter als Zeugen der Luftverunreinigung) — Búvár p. 393—395. PARÁDI, E. 1978: öröklődési károsodások — környezetszennyező anyagok hatására (Erbschädigungen unter der Einwirkung umweltverschmutzender Stoffe) — Búvár p. 63—67. PREISICH, G. 1979: Várostervezés ökológiai szempontból (Stadtplanung ökologisch gesehen) — Búvár p. 100—105. PYATT, F. В. 1969: Studies of .the periodicity of spore discharge and germination in Lichens — Bryologist 72, p. 48—53. SKYE, E. 1968: Lichen and air pollution: A study of cryptogamic epiphytes and environment in the Stockholm region -^Acta Phytogeogr. Suec. 52, p. 1—123. 35