Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 13-14. (1979-1980) (Szombathely, 1984)
Helytörténet - Katona Imre: A Mikesek Vas megyei kapcsolatai
Eszterházy Zsófia 1649—1650-ben lett Berényi György felesége, Berényi Mária mostohaanyja, így nem lehetetlen, hogy a terítőt Eszferházy Zsófia adta Berényi Máriának, hogy adományozza azt a felsőpatyi templom olitáránalk. 1651 jelentős dátum Eszterházy Zsófia életében. Ekkor halt meg „sok s-hoszszu betegséghi után" édesanyja, Viczay Éva. 38 A már ismertetett összefüggéseken kívül más körülmény ék is arra mutatnak, hogy a terítő eredetileg (1592-ben) is az Eszterházyaké volt. Mint tudjuk — és ezt Eszterházy János könyve is bizonyítja — az Eszterházyak a XVI. században nevük kezdőbetűjéül nem az E-t, hanem a Z-betűt használták (Zesjtorás). A rozettás címermotívum is ugyanolyan, mint az Eszterházyak címere. Nem téveszthet meg bennünket, hogy családi kapcsolatok révén csak 1624-től, Eszterházy Miklós Nyáry Krisztinával (Thurzó Imire özvegye) kötött házasságával kerülnek az Eszterházyak a Thurzókkial közvetlen kapcsolatba. Így — ha a herallkai összefüggés valóban kimutatható — az 1592-es évszámú rozettás címer alig utalhat az Eszterházyakra. Ezzel szemben a XVII. század végén összeállított és 1700-ban Bécsben Leopold Voigt nyomdájában kinyomtatott Tropheum domus Estoraianae... arcképei alatt már a XV. században is megtalálható a rozettás címerdísz. A Tropheum jellegzetes barokk komplikáció, tele pontatlansággal, hibával, genealógiai és heraldikai képtelenségekkel. À mű szerzője, Eszterházy Pál — Miklós nádor fia — arra törekedett, hogy összetett hercegi címerét olyan címerelemekből szerkessze össze, melyeket az Eszterházyak már a koxitársak emlékezete előtt jóval használtak. A terítő címerében lévő három rozettát és a két pávát már Eszterházy Ferencné Erdődy Orsolya címerében (1460) is felismerhetjük és amúgy mint Eszterházy Miklósné Gara Orsolya (1449) címerében. A címerek feloldása a család közismert volta ellenére sem könnyű, mert 1592-ben, a terítő adományozásaikor a család még köznemesi sorban volit és nem állt az országos érdeklődés középpontjában, mint később, a XVII. század elejétől évszázadokon keresztül. Szinte kétségtelen, hogy zabolai Mikes Kelemen testvére első férje lehetett Berényi Máriának. A Mikesek és Berényiek között ugyan nem talállkozhatunk visszatérő házassági kapcsolattal, de a Berényiekkel rokon Eszterházyak gyakran kerülitek férj-feleség kapcsolatba a Berényi ékkel. Nemcsak a bennünket elsősorban érdeklő Eszterházyak fiatalabb cseszneki ágának tagjai vettek feleségül Berényi lányt, hanem az idősebb cseszneki ág tagjai is. Tudjuk, hogy a XVII— XVIII. században már élesen elkülönül a két család egymástól. Míg a fiatalabb cseszneki ág tagjai, Mihály fia László a Vas megyei Alsópatyon (Rábapaty) gazdálkodik, Dániel ága, az un. idősebb cseszneki ág a Sopron megyei Peresznyén székel. A két ősalapítónak az idősebb Dánielnek és a fiatalabb Lászlónak a XVIII. század közepén már igen terebélyes és soktagú a leszármazási táblázata. Eszterházy Dánielnek, az ismert kuruc altábornagynak (1660—1715) már csak dédunokái élnek 1764-ben. 39 Eszterházy Dániel fia, Eszterházy János volt, aki Karancsiberényi Berényi Borbálát, Berényi II. György (|1733) lányát vette feleségül. Dániel nevű fiától és feleségétől, gróf Erdődy Annától származó gyerekei 1764-ben osztozkodnak gróf Eszterházy Imre generálissal néhai Eszterházy Imre nyitrai püspök hagyatékán. 40 A fiatalabb, vagyis az alsópiatyi ágat Eszterházy László 1738-ban bekövetkezett halála után az 1702-iben született Eszterházy Ádám képviselte, akinek szintén Berényi-liány, Berényi György (1601—1677) Ádám nevű unokájának leánya volt a felesége. Eszteinházy László gyermekei közül 1735-iben már csak Kata (1701—1760) és Imre, (1706—1758) a pápai pálos rendház vikáriusa él. 41 Érthető, ha Eszterházy László 1735нЬеп a szombathely— vasvári káptalan előtt tett végrendeleti kiegészítésében gyermekei közül csak 318
