Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 13-14. (1979-1980) (Szombathely, 1984)
Helytörténet - Katona Imre: A Mikesek Vas megyei kapcsolatai
Ily módon a Patyon birtokos Farkas-család és a Nádasdyak grófi ága szoros kapcsolatban állt egymással. Farkas Boldizsámé Nádasdy Zsófia annak a Nádasdy Kristófnak volt a leánya, aki a XVI. század második felében a kőszegi várat és az uradalmat birtokolta. Nádasdy Kristóf özvegye devecseri Choron Margát Bécsben 1586. jún. 11-én II. Mátyásnak elzálogosította Kőszeget és tartozékait. Choron Margit a Kőszegre és tartozékaira felvett zálogpénzt a legidősebb fiúra, Nádasdy Tamásra hagyta, aki azonban azt elköltötte. Nádasdy Tamás öccse gróf Nádasdy László a Vas megyei Szécsémben 1626. március 5-én kelt végrendeletáben bevallja, hogy nincs pénze. Volt ugyan, „az küszeghy pénz", de ezt bátyja, Nádasdy Tamás elköltötte. 11 Az elzálogosítás ellenére 1605-ben is Nádasdy Tamás Kőszeg főkapitánya, a vár és az uradalom birtokosa. Nádasdy Tamás borán Bocskaihoz pártolt, részese volt a vár és a város Bocskainak történő átadásának. Ezért 1605. június végén, július elején a német csapatok közeledésére, valamnnt Kollomich fenyegetései miatt, anyjával és két zászlóalj katonájával Sümegire menekült. 12 Kőszeg vára és uradalma 1616nig kincstári tulajdon. Ekkor, május 31én II. Ferdinánd Prágában kiadott insciriptios levele szerint a várat minden 'tartozékaival Rimaszéchi Széchy Tamásnak adja használatra 246 253 Ft-ért. A Széchy-család, majd Széchy Mária révén rövid ideig a hadadi Wesselényieké Kőszeg vára és uradalma. A Széchyek csak 1693-ban cserélik el Kőszeget és tartozékait Esterházy Pállal. 13 A Nádasdyak továbbra is megmaradnak Alsópatyon, ahol rajtuk kívül birtokos még a Farkas-család, később az Eszterházyak fiatalabb cseszneki ága szerzi meg a kastélyt és az uradalmat. 1748. okt. 13-án a Farkasok két ága közötti birtokperben felvett jegyzőkönyv szerint 14 Fazokas Péter 99 éves tanú név szerint felsorolja a Farkasok egykori jobbágy- és zsellérhelyeit, házait és földjeit. „Mind ezeket pedigh a Fátens onnéd (!) tudgya, mivel iffju korában néhai Méltóságos Gróff Eszterházy Miihál Uramat, azután pediglen Eszterházy Dániel uramat eö Nghokat Lovász képpen Alsó Pattyban maid Tizen hat Esztendeig Szolgálván..." Eszterházy Mihály 1686-iban halt meg, Dániel pedig 1716-ban. Eszerint Mihály személyében már 1686чЬап az Esterházyak cseszneki ága birtokolja Alsópatyot. Az Eszterházy Dánielt követő László személyében éppen az említett évtizedekben az idősebb cseszneki ágat a fiatalabb váltja fel a falu és a birtok tulajdonlásában. Eredetileg Eszterházy Dániel volt Alsópaty birtokosa, aki felesége, Ruimy Judit révén vált más Vas megyei falunak, köztük Alsópaty birtokosává, Esterházy Dániel, Eszterházy Benedek és Bessenyei Ilona fiának Eszterházy Ferencnek (Illésházy Zzófia férje) a tizenegyedik fia. ö volt Alsópaty első ismert, Eszterházy^ágbeli birtokosa, mint ezt a saját birtokairól 1642—45 közlött készült feljegyzéseinek homlokfelirata tanúsítja. Ebből tudjuk, hogy a Vas megyei Alsópatyon kívül a Győr megyei Tétényiben is voltak birtokai, Sopronban és Szombathelyen pedig házakkal rendelkezett. 15 Alsópatyot másképpen Farkaspatynak is nevezték az ottani birtokosakról, Felsőpaty neve ezekben és főleg a korábbi időben (XVI. században:) Károly-Paty volt. 16 A falu a Károlyiaké volt, ahogyan Alsópaty a Farkas-családé. A XVII. század végén, a XVIII. században már Felsőpaty is az Eszterházyaké. Ez is mutatja, hogy az Eszterházyak tudatos házassági kapcsolataikkal is igyekeztek növelni birtokaikat. Felsőpaty megszerzése Dániel öccsének, Pálnak a nevéhez fűződik, (szül. 1587. II. 1.) akinek első felesége Forgács László özvegye, Károlyi Zsuzsa volt, majd az ő 1621 körül bekövetkezett halála után Viczay Sándor és Hagymássy Orsolya leányát, Évát vette feleségüü: 310