Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 13-14. (1979-1980) (Szombathely, 1984)
Néprajz - Bárdosi János: A rábagyarmati füstöskonyhás lakóház
A szobáin utca felől kettő, az udvari neszen egy ablak található. Az utcai ablakok zsalusak. A szobaajtó már szárfaborítással is ellátott, újabb formájú keretbetétes asztalosmunka, ami másodlagos lehet. A füstösikonyha egyrészes, „fafürgetüs" deszkaajtója viszont még eredeti. Az ácstokos ajtó függőlegesen elhelyezkedő deszkáit kovácsoltvas szegekkel rögzítették a (hevederekhez. Az ajtó felső részén egy 28x23 cm-es tolódeszkás ablaknyílás, ún. „tolitu" látható, a küszöbtől 85 cm, a döngölt padozattól 103 cm magasságban. Ebben a magasságban még egy-egy ugyanilyen tolódeszkás ablak található a konyha tornác felőli oldalán és a szobai közfalon. Ezeket már 'kívülről sárral betapasztották ugyan, de belülről még jól láthatók. Feltehetően a konyha hátulsó falán ás volt ilyen tolitu, ez azonban a vastag sárréteg miatt jelenleg nem észlelhető. A tolituk teljes hoszsza: 65—70 cm, szélessége: 35—38 cm a padozattól 100—103 cm-re. A nyílások hossza 28—35 cm, szélessége 23—28 cm. E tolódeszkás ablaknyílások biztosították a füstöskonyha szellőzését, füstterelését és bizonyos fokig a megvilágítását is. A konyha ajtója felett füstnyílás látható, ami elé és fölé a tornác szélességének megfelelően, egy csonkagúla formájú füstterelőt építettek deszkából. A konyhából a füstnyíláson vagy a nyitott ajtón keresztül kigomolygó füstöt ez az álkéménynek is tekinthető füstterelő vezette a padlástérbe. A konyha szolba felőli belső sarkában tüzelőpadkás kemence van, ahonnét a szobai .zöldmázas, táblás cserépkályha is fűthető. A főzés a tüzelőpadkán, a sütés a kemencében történt. Ezek után közelebbről is bemutatjuk e füstöskonyhás ház helyiségeinek berendezési anyagát. Ezek többsége eredetileg, is itt volt használatban. A szobában elől a tornác felől az ún. evősarok látható, terítővel letakart asztallal, támlás székekkel, sarokpaddal, felette tálasfogasokkal. Az utóbbiakon korsók és tányérok sorakoznak. Az asztalon tál, korsó, poharak és egy 1865-ös évszámú szarusótartó. Az utcai ablakok között 1871-es évszámú sublót, felette falitülkor és szentképek, a tetején Máráa-Tszobor, csutora, poharak 1 , imakönyv, stb. A hátulsó fal mellett gyári készítésű, bordópiros ágyterítővel letakart ágyak, közöttük festett láda, századforduló körüli viseletdarabokkal. Az első ágy alatt csizmalehúzó, a második ágy és a kályha között talpon ringó bölcső. A mennyezeten ,4iuszterlámpa", a falakon Szent Márton és Szent Genovéva üvegfestménye keretben. A konyhában a kemence tüzelőpadkáján néhány vasháromláb edényekkel. A kemence hosszanti oldalánál és a konyha hátulsó falánál elhelyezett padokon zsírosvinidely és itárolóedények, előttük kópicok, kölestörő mozsár, stb. Jobbról lisztesláda zsomborokkal, liszteslapátokkal. Mellette fiókos asztal cserépedényekkel, a tornác felőli oldalon primitív edényespolc, ún. stelázsi, szintén cserépedényekkel. Az emMtetteken kívül itt található még egy darab fából vájt bödön, uborka- és tökgyalu, sütőlapát, szita, cserépsótartó, stb. Az egyes helyiségek berendezésénél a funkcióképesség volt a meghatározó, vagyis az, hogy a tárgyak olyan használható állapotban legyenek, mintha az épület egykori tulajdonosai még ma is benne laknának. A porta egyetlen tartozéka a füstöskonyhás lakóház előtt található deszkatetős, lecezett ajtóval ellátott hengeres kút. Az 1958-as népi műemléki felmérés idején Gazda Anikó építészmérnök még 20 olyan lakóházat talált Rábagyarmaton, melyek 1810 és 1896 között épültek, de zömmel a XIX. század közepéről valók. 4 A felmért iés fényképekkel is dokumentált házak fele iboronafalas volt, melyek közül háromban a füstöskonyha ere287
