Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 13-14. (1979-1980) (Szombathely, 1984)

Néprajz - M. Kozár Mária: Adatok Felsőszölnök földműveléséhez

A Vas megyei szlovén falvakkal határos őrség is írtásterületen keletkezett. Az ottani gazdák fő jövedelmi forrása is az erdő, mint a felsőszöLnökieké. Túlnyomórészt kisgazdaságokat találunk, 5—6 ha földbirtokkal. Ezen a vidéken is a bakhátas szántást alkalmazzák, mely csak Észak-Magyarország, Dunántúl és Erdély szántástedhniikájára jellemző. Ezzel ellentétben Szlovéniában és Horvátországiban ez a technika általánosan elterjedt.

66 A szórványtelepülés típusa, mely írtásterületeken alakult ki, is főként Nyugat-Magyarországra jellemző.

67 Az idénymunka, különösen aratás idején, elterjedt volt az örségben is.

68 Mikor a magyarok letelepedtek mai hazájukban, itt különböző szláv népeket találtak (szlovének, szerbek, horvátok, bolgárok és szlovákok). Az állattenyésztő magyarok leigázták őket, s átvették tőlük a földművelést. A 10—16. századi erős szláv hatás a magyar nyelvben is megmutatkozik, (borona-brana, csépcep, kasza-kosa, barázda-brázda, kalász-klas, szalma-slama, asztag-stog stb.)

69 Burgenlanddal (Gradiscansko) nem csupán a közös földesúr (Batthyány) miatt voltak szoros kapcsolatban a vasi szlovén falvak. Dél-Burgenland gazdasági és kulturális központja az I. világháború előtt Szentgotthárd volt. Ezt a vidéket is a 12. században telepítették be, s írtásföldekkel körülvett magányos gazdaságokból álló szórványtelepülésekből áll.

70 összefoglalás A mezőgazdaság jelentős szerepet játszott Felsőszölnök történetében, hiszen a falut a szlovén telepesek alapították, akik megalapozták a mezőgazdaságot a Rába mellett. Évszázadokon át magyar egyházi és világi nagybirtokosok szolgái és jobbágyai voltak. Ma is kevés földdel rendelkeznek. Az elaprózott birtokok következtében a vidék túlnépesedett. A munkaerő átcsoportosítása csak idénymunkával volt megoldható, ami viszont nem jelentett állandó kereseti lehetőséget. A földművelés nem tudott és nem tud magasabb szintre emelkedni, a föld rossz iminősége és a vidék domborzati viszonyai miatt. A közép- és nagyibirtokosok csak annyiban térnek el a kisbirtokosoktól, hogy több erdejük van, nem pedig több szántójuk. A rétegeződés tehát nem a földművelésből ered, hanem az eirdőgazdálkodásból, ami kevésbé munkaigényes, de nagyobb hasznot hajt. A szántóföld aránya az egész birtokhoz képest körülbelül ugyanaz (33,4%) a kis-, közép- és nagybirtokosoknál. A Vas megyei szlovén községek sok régi elemet őriztek meg kultúrájukban, ami elzártságuknak is köszönhető. Főként a gazdálkodásiban találunk itt nagyon sok ószláv elemet (mezőgazdasági munkák, munkaeszközök). A szomszédságukban élő magyaroknál a murántúli és így a vasi szlovén kultúra is elsősorban a mezőgazdaságra hatott, melyet a szlovén jövevényszavak bizonyítanak a magyar nyelvben. Azok az elemek, melyeket a vasi szlovének a magyaroktól vettek át, jelentéktelenek és nincs meghatározó jellegük kultúrájukban (kukoricagóré, a gabona szárítása keresztekben). A szomszédos német kultúra, kivéve néhány jövevényszót, sem volt nagy hatással Felsőszölnök földművelésére. A Muravidék, az őrség és Burgenland földművelésével való hasonlatosság a közös földrajzi és kulturális viszonyokból ered. 275