Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 13-14. (1979-1980) (Szombathely, 1984)

Régészet - Mezősiné, Kozák Éva: A bükki rk. templom kutatási eredményei

összefoglalás A büikd templom összefoglaló értékelése előtt szeretnénk a templom ritka titulusáról szólná. A templom névadó szentje Szt. Kelemen pápa és vértanú (Clemens Romanus). Szent Péter tanítványa, a pápai trónon a harmadik utódja. A keresztény ókorban az apostoli atyák közül neki volt a legnagyobb tekintélye. A hagyomány szerint 100 körül levelet írt a korinthosziakhoz, hogy az ott fellázadt viszálykodókat lecsillapítsa. Száműzték, majd 101-ben nyakára horgonyt kötöttek és a tengerbe fullasztották. A kultusz terjesztésében szerepe volt Cyrillnek és Metódnak a szláv hittérítőknek, akik 887-iben relikviáit Ohersonérosból Rómába vitték, ahol bazilikát szenteltek számára. A szláv országokban ós terjesztették kultuszát. Csehországiban Stara Boleslavban az ő tiszteletére emelték később, a XII. században azt a templomot, melyben freskón is ábrázolták.

105 Magyarországon a koronázási palást (1031) alján több más mártír mellett Kelement is ábrázolták.

106 Az 1055-ben I. András király által alapított .tihanyi apátság birtokai nemcsak a félszigetre terjedtek ki, hanem a Balaton mindkét partján is voltak birtokai. A tihanyi alapítólevélben i(1055) maradt fent falusi templom első okleveles említése. A Lellén álló Szt. Kelemen egyházat említik, mely minden valószínűség szerint fából készült.

107 Két későbbi adat, Tatán 1387ben, Kajáron 1421-нЬеп (említenek Szt. Kelemen titulusú templomot. Ezek elpusztultak. A szent középkori hazai ábrázolásáról nem tudunk.

108 Bükön már a XIII. század közepét megelőzően is állt templom a mai helyén, mint erre csekély utalást is kaptunk a feltárás során. A kutatás nyomán rekonstruált XIII. századi későramán templom jelentős értéket képvisel a magyar románkori falusi építészetben. Több fontos részlete levezethető a környéken fekvő két fontos nemzetségi építkezésből Jakból (1256) és Sopronhorpácsból (1240). A művészettörténeti kutatás kimutatta, hogy Jakon az egyes részleteken a XII. század iolaszos motívumok is megtalálhatók, de elsősorban a burgundi eredetű koragótika és a normand elemek dominálnak a templomon.

109 Ez utóbbiak a délnémet jelentős XIII. század eleji egyházi építészet közvetítésével kerülnek el hozzánk (Bamberg, Georgenchor; Regensfourg). Marosi Ernő véleménye, hogy a Rajna vidékről, Bambergből ideérkező stílusból a gótikus jelleg kevésbé érvényesül, inkább a késői románkori jelleg mutatható ki a jaki templomon és annak műhelyében készült kisebb falusi egyházi építményeken.

110 A templom építészeti részleteit gyakorlott kőfaragók készítették, akik a XIII. század első felére jellemző stílusjegyeket jól ismerték. Ezeket nem másoltákszolgaian, önálló elképzelés alapján, egyéni ízlés szerint alakították ki az épület építészeti részleteit. Templomunk építése a XIII. század második negyedére tehető, a tatárjárás után fellendülő építkezések idejére. Az építkezés megbízói a tehetős Büki család, akik a nemzetségi monostorok mintájára megépítik saját templomukat, melyet temetkezési helyüknek is szántaik. Ragaszkodásuk az ősi templomhoz erős, mert a három részre tagolódott falu ás továbbra ezt az épületet használja.

111 JEGYZETEK 1. Bük község 1950 óta Vas megyéhez, elótte Sopron megyéhez (tartozott. A szakirod/alomiban így természetszerűleg a Sopron megyei féldolgozások sok fontos anyagot tartalmaznak. 2. Römer F., AÉ. 14(1869) 277. 248