Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 13-14. (1979-1980) (Szombathely, 1984)

Régészet - Mezősiné, Kozák Éva: A bükki rk. templom kutatási eredményei

26. A román párkány eleme a déli oldalon. (Mihalik T. felv.) АЪЪ.26. Element des romanischen Gesimses an der Südseite (Aufn. v. T. Mihalik) nosodott meg, a XII. század utolsó negyedében. A motívumot először az esztergomi királyi kápolnán alkalmazták, majd az egri székesegyház közvetítéséivel feltűnt az egri egyházmegye XII. század végén XIII. század elején épített falusi templomain is (Váraszó, Noszvaj, Szalonna). A somogyvári bencés apátsági templom két másodlagos beépítésiből ismert kapubéUetkövén találkozunk a motívummal. A kő nem az apátság első építési korszakából származik. Az apátság, — melyet 1091-foen László király francia szerzetesekkel telepített be, — a magyar romáin építészet jelentős emlékei közé tartozik. A XIII. század elején a saint-gill esi eredetű Gilbert és Herveus apát álltak a kolostor élén. Nyilvánvaló, hogy francia eredetű építészeti jegyek alkalmazása, itt elsőik között valósult meg.

78 Nyugat-Dunántúlon a motívum később jelenik meg, a XIII. század második évtizedétől. A jaki templom északi meUékapszisának egyik fülkéjében a trónon ülő királyt ábrázoló szobron, a nyakkörüli ruhadíszként tűnik fel a motívum, valamint oszlopfőkön.

79 Sopronhorpácson a templom nyugati kapujánál?, szélső ívén futó növényi díszítést keretezi.

80 A vértesszentkereszti bencés apátság oszlopfőjén is szerepel a motívum (1220). A gömbös díszítmény elterjedési területe elsősorban a Dunántúl, és főleg a jaki és lébényd templom vonzásterülete. A jaki templomon az ablakok homorú falszalagjait, a tornyok ívsoros párkányát, a Szt. Jakab kápolna emeleti ikerablakaáit, Lebenyben a templom főhajójának falsávjait és párkányát, a sopronhorpácsi premontrei templom ablaikainak homorú fceretelését, Magyarszecsodöii 240