Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 13-14. (1979-1980) (Szombathely, 1984)

Régészet - Mezősiné, Kozák Éva: A bükki rk. templom kutatási eredményei

dításit Jakon gombdísz övezi, a fő- és ímellékszentélyeken és hajón gazdag pálcadíszítés ás. Az oszlopok szépen képzett bimbós oszlopfővel záródnak, és az ablak felső zárása félköríves. E helyt említhetjük meg, hogy a jaki ablak pedig a dél-németországi bambergi templom (1200—57) keleti kórusának ablakából származtatható le. A Veszprém megyéd, felsőőrsi templom nyugati homlokzatán, a torony emeletén nyíló félköríves ablak oszlopbélletes. Itt is oszlopfők állítják meg a körbefutó ívet.

70 A pannonhalmi bencés apátságban, a XIII. századból Oros apát építkezéseinek idejéből származó keleti szentélyablak is e körbe sorolható. A fentiekben ismertetett ablaktípus a XI. századtól már használatos a francia építészetben, és a XII. században rohamosan elterjedt.

71 Példáit megtaláljuk a spanyol románkori emlékanyagban is pl. Katalóniában a San Miquel de Fluvia templom szentélyének középső ablakain, vagy a San Cugat del Vallès (Baroelona) és a Seo Urgel-á. apátsági templom szentélyének ablakain is.

72 Kelet Németországiban, a dippoldiswaldei, XIII. századi templom polygonálás szentélyén, Lengyelországiban, a Wroclavtól délnyugatra fekvő swierzawai plébánia templom félköríves szentélyén lévő ablakok szintén oszlopbélletes kiképzést kaptak (XIII. század második negyede).

73 A kiemelt példákból megállapíthatjuk, hogy a tárgyalt ablaktípus Franciaországból, Németországon keresztül Kelet-Európába is eljutott, és ezeken a területeken, így Magyarországon is a XIII. század első felében alkalmazták. Az átvizsgált példákból leszűrhetjük, hogy a díszesebb keretiképzés elsősorban szentélyeken fordul elő. A büki templomon egyszerűbb változata található. E példa is mutatja, hogy a XIII. század közepe felé a falusi jelentősebb építkezéselken is alkalmazzák. A románkori templomok leggazdagabb építészeti eleme a bejárat. A kaput a románkorban túlnyomó részben a déli oldalra helyezték, és ez az oldal jelentette a főhomlokzatot is. A büki templom kutatása során bebizonyosodott, hogy a XVIII. századi átépítésig a déli oldalon közlekedtek a templomba.

74 A bejárat belső falazata XVII. századi, a káva egyik oldala és a boltozat helye maradt meg a kettős barokk falpillér alatt. Helyreállítás során sikerült feltárni és bemutatni a román déli bejárat nyugati káváját a váll feletti ív kis részletével. (24—25. kép) A béllet három falszögletfoől épül fel. A kapu falszögletekből kialakított gazdag tagozatát nem állítják meg fejezetek, és így megszakítás nélkül mennek át a csúcsíves zárásba. Ez a gondolat valósul meg a szentély keleti ablakának kiképzésében is. A falszögleteket különbözőképpen díszítették. A külső falszögletet vájattal tagolták, mely alul S formában zárult. A vájat külső oldalát gyémántmetszéses motívum díszíti, a belső pereménél hengeres tagozat. A középső falszöglet élén körtetagos elem emelkedik ki a vájatból. A belső falszögletet kettős vájat tagolja, mely alul S formában zárul. A szélső vájatban végig kis virágmotívumos díszíitményt alkalmaztak. GerevicJh László összefoglaló munkájában több analóg példával alátámasztva foglalkozik az esztergomi XII. századi királyi műhely tevékenységével. Itt utal arra, hogy az esztergomi királyi palotában a kápolna, valamint a trónterem két belső díszajitaján tűnik fel a kapubéllet pilléreinek vályús visszametszése, és ezek sarkainak finom díszítése. Véleménye szerint Lombardiáiból, a Oomo-4 tó vidékéről került ez a motívum a magyar és osztrák területre.

75 A 'kaputípus Esztergomtól távolfekvő területeken is megtalálható Gyulafehérváron (XIII. sz.) a második székesegyház déli, a kisbényi nyugati, a lébé237