Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 13-14. (1979-1980) (Szombathely, 1984)

Természettudomány - Horváth Ernő: A környei népvándorláskori temető növénymaradványai

ban ennek lehetőségét a bélsugár szerkezete kizárja. A fenti anatómiai bélyegeik és a fa szerkezeti képe ismeretében megállapíthatjuk, hogy a nyíl szárát egy vastagabb diófa ágából hasítás és faragás útján készítették. 129. sz. sír: Egy lónak a sírja, melyből egy meglehetősen szúette lándzsanyél piciny töredéke került elő. Fája szórtlákacsú, sűrűn elhelyezkedő és aránylag apró edényekkel. A bélsugarak vékonyaik, 1—3 sejt szélesek, de egészen szélesek (15—20) is előfordullak. Ezek, valamint a törési felületen észlelhető egyéb bélyegek alapján a lándzsa nyele a bükkfa, vagyis a Fagus süvatica L. fájából készült. 130. sz. sír: A 25 év körüli férfi sírjából csupán néhány fa szilánk került elő. A szórtlákacsú fa nagyon rossz megtartása és piciny méretei alapján csak anynyit mondhatunk róla, hogy lombosfának a töredéke. 135. sz. sír: A 40 év körülá férfi sírjából több féle funkciót betöltő famaradványok láttak napvilágot. így kard markolatának, hüvelyének fa részei, továbbá egy szíj vég bélése és egyéb ismeretlen funkciójú töredékek. a) A 135/a jelzéssel kapott f

aimanta felfedezhető bélyegei a Populus nemzetségre utalnak. Pontosabb meghatározására azonban a rossz megtartású, apró töredékek nem nyújtanak lehetőséget. b) Kard markolatának része. Egy erősen oxidálódott vas darab felületén megmaradt fa töredékek. A fa mintegy 5 mm vastag és két helyen sugárirányban szélnyílt volt. A szórtlikacsú fa edényei magánosak, ikerlikacsok és likacssugarak. Az évgyűrűhatár közelében a korai pasztában 5. ábra. A (rétegelt (lemez szerkezeti felépítése. Papuflus sp. + Ceirasus avium MÖNCH., 135. sír, c) lelet. Struktureller Aufbau der geschichteten Platte. Populus sp. + Cerasus avium MÖNCH. Grab 135, Fund с 22