Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 13-14. (1979-1980) (Szombathely, 1984)

Régészet - Cserményi Vajk–Tóth Endre: Római őrállomás és a Borostyánkő-út a Zala és a Rába folyók között

ROMAI ŐRÁLLOMÁS ÉS A BOROSTYÁNKÖ-ÜT A ZALA ÉS A RÁBA FOLYÓK KÖZÖTT ÖSSZEFOGLALÁS CSERMÉNYI VAJK-TÓTH ENDRE Pannónia római kora régészetének talán a legelihanyagoltaibb területét a római útkutatás jelenti. A Dunántúl római útjainak a kutatás és feltérképezése jelenleg már halaszthatatlan feladatot jelent. Az intenzív földművelés következtében teljesen megsemmisülnek a ima vagy néhány évvel ezelőtt még megfigyelhető maradványok. Az útvonalak kutatása pedig egy új és jelentős, eddig fel nem használt forráscsoport feltárását jelenti. Mégpedig egy olyan adatcsoportét, amelynek a forrásértéke az utakhoz kapcsolódó számos :kiörülmény miatt igen jelentős. Az utak felderítése azon túlmenőién, hogy csak ezután nyerhetünk megbízható adatokat az úthálózatiról, a tartomány regészetének és történetének számos megoldatlan kérdésének a megválaszolását is elősegíti. Először is megszüntetné — legalább is jelentős mértékben — azt a negatívumot, amelyet jelenleg a Dunántúl Itinerarauimokból ismert ^е1ерШе8п^етпек a bizony talán vagy jórészt bizonytalan azonosítása jelent. Az úthálózat felderítése egyúttal a római települések 'megnyugtató lokalizálását jelenti, és biztos alapul szolgál a tartomány településtörténetének a kutatásához. NélküHözhetetlen segítséget nyújt az i. sz. 1. század hadtörténetéhez is. A megfelelő utak meghatározásaival a minimálisra lehene csökkenteni azt a területet, ahol a koracsászárkori ibelsőpannonáai megszálló hadsereg táborai kereshetők. Hozzájárulna az ősikori kereskedelmi utak megállapításához és végre komolyan lehetne foglalkozni a római utaknak a sokat emlegetett népvándorláskori és középkori felhasználásával. A kutatás jelentőséget felismerve közel egy évtizede folytatjuk a Dunántúl római útvonalainak a kutatását és feltérképezését. Az elvi kérdésfelvetések és a középkori oklevelek, valamint a földrajzi nevek értékelhetőségének a vizsgálata után közzétettük a Savaria—Bassiana útszakasz kutatásának az eredményeit. 1982-4ig pedig befejeztük a Borostyánkő-út magyarországi szakaszának a feltérképezését. Felfigyeltünk az útelágazásokra, elvégeztük a Savaria—Bassiana—

Mursella—Arrabona-i út javarészének a kutatását és feltérképezését, valamint megtaláltuk a Savaria—Sipianae-i út rábai átkelőhelyét. Az úthálózat kutatásának a legfontosabb eredménye az útmenti őrállomások rendszerének a felderítése, amely több esetben sikerült. 1980-ban a Borostyánkő-út rábai átkelőhelyét őrző (ad Arrabonem) őrállomáson végeztünk régészeti kutatást. A tanulmányunkban a Borostyánkő-út egyik vonalát tesszük közzé. A Salla municipiunia és a Rábai átkelőhely közötti útszakaszt, amely a Rábától délre, Nádasd területén kettéágazik. A Nádasd mellett kitűnő állapotban megmaradt 202