Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 13-14. (1979-1980) (Szombathely, 1984)

Régészet - Bándi Gábor: A Kárpát-medence korabronzkori fémművességének történeti összefüggései

A vázolt fémművességi kapcsolatok főirányától К—ÉK-re, — igen jó példa erre a Hatvani kultúra, — más tendenciáik figyelhetők meg a bronzhasználatiban és a kapcsolatokban egyaránt. A Hatvani kultúra korai időszakában viszonylag szegényes, a déli, Maros-vidéki hatásoktól alig érintett fémművesség alakult ki. E kultúránál nyoma sincs a gazdag, lemezes ékszerviseletnek. A nyakperec (ösenhalsring) (Hatvan, Zarámk, Szelevény),

67 Spiralförmige Schläfenringe (Tószeg),

68 Bronzeröhren und Bronzedrahtröhren (Galgatmácsa),

69 ösenknöpfe (Zaránik, örvény),

70 ezek az eddig ismert ékszertípusok a kultúra területén. A szerszámok készítését a telepeken előkerült öntőminták bizonyítják (Szánalom, Mezőcsát, Tdiboldaróc, Szelevény.) A nyélcsöves balta, a lapos balta, az ár, itt is valószínűleg erdélyi nyersanyagból készültek. A tőrök között az egyszerű triangularis forma mellett, megtaláljuk az ugyancsak erdélyi származású, korai nyélnyújtványos típust is.

71 ÖSSZEFOGLALÁS 1. A Késő—Cotofeni—Glina III. — Vucedol kultúráik által közvetített rézeszközök elsősorban a Kárpát-medence peremterületein terjedtek el. Használatuk a Duna-medence legkorábbi korabronzkori kultúrádnál (Makó—Kosihy— Caka, Somogyviár—

Vimkovcà), itörténeti okok miatt mem vált általánossá. 2. A déli eredetű drót és lemezékszerek megjelenése a Tisza—Maros—Temes-közben, a korai bronzkor második periódusában, az Óbéba—Pitvaros csoporthoz köthető. Az új ékszerdivatot a rokon Nagyrévi kultúra továbbította észak felé. 3. A korai bronzkor harmadik periódusában tovább erősödött a Tisza—Maros-vidék szerepe a déli ékszertápusok elterjesztésében, A Maros (Szőreg) — Későnagyrév kultúrák élénk bronzkereskedelnie kapcsolatokat teremtett DNySzlovákia területeivel is. 4. A belső fejlődés sorén kialakult, majd történelmileg konszolidálódott Duna-vidéki és KnKáirpátHmedencei korabronzkori tell-ikultúráknál, — most már bronz alapanyagból, — megindult a hagyományos eszközök (nyélcsöves és laposbalták, vésők, árak, tőrök) helyi gyártása is. JEGYZETEK 1. ROMAN 1977., 28—29.; ROMAN 1962/2. 190—191.; PROX 1941. ROMAN—JÁNOS— HORÄTH 1973. 259—274. 2. KALICZ 1968., 82—109.; VLADAR 1966. 317—318. 3. BONA 1965. 26, 31—37. 4. BONA 1960. 14—15.; BONA 1963. 11—23.; BANDI 1965. 39—47.; 5. BONA 1975. 98—101.; 6. KALICZ 1968. 162—164. 7. MACHNIK 1977. 29—49., TOCIK 1963. 726—752.; TOCIK 1979. 24—34., Taf. XXXIII—LXV.; MACHNIK 1972. 177—188.; PÁSTOR 1962.; 8. MAYER 1977.; NOVOTNA 1970.; VULPE 1970, 1975. 9. VLADAR 1974. Die Dolche in der Slowakei. PBF. VI/3. München. 1974. 10. FURMANEK 1980. 11. NOVOTNA 1980. 12. JUNGHANS—SANGMEISTER—SCHRÖDER 1960—1974. 1—2/1—4. 13. BRANIGAN 1974. 140—146.; 124