Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 13-14. (1979-1980) (Szombathely, 1984)

Régészet - Bándi Gábor: A Kárpát-medence korabronzkori fémművességének történeti összefüggései

A (korai bronzkor harmadik periódusában tovább folytatódik a Kárpát-me­dence középső területein az a belső kulturális fejlődés, amely a vidék földműves tell-kultúráinaik (kialakulását eredményezte. A Dél-Tisza-vidéken a Maros (Szőreg)-Kultúra első két fázisa, a Duna—Ti­sza-iközén és a Duna joíbbpaontján a Nagyrévi kultúra fiatalabb fázisai (Nagyté­tény-Diósd, Kulcs-Kisapostag), ÉKrMagyarországon a Hatvani kultúra képvi­seli ezt az időszakot. DNy-Szlovákiában a Nitra kultúra fiatalabb fázisa, majd a korai bronzkor végétől a Hatvani kultúra Tokodi csoportja és az Aunjetitzi kultúra Hurbanovo típusa élt. A Dunántúlon ebben az időszakban indult meg a korai mészbetétes kerámia (un. Kisapostag,) kialakulása. A bronzművesség és bronzhasználat Duna-vidéki fejlődésében egyre meg­határozóbb szerepet játszott a Tisza—'Maros vidék. A Maros (Szőreg) kultúra ez­időben épült nagy telepei (Pécska, Perjámos) a bronzfeldolgozás központjai let­tek. A temetőkben (Deszk, ÓszenMván, Szőreg, Mokrin) viszont bronz ékszer és eszköz, viseleti-használati összefüggésben megtalálható. A korábbi, Óbéba-pit­varosá viszonyokhoz (képest az ékszerek típusai tovább gazdagodtak, különösen a ruhadíszítés területén. Fontosabb ékszerformák: RoHenkopfnadeln, Zyprisohe Schleifennadeln, Nadel mit Lánzenkopf, Tutuli, Trapezförmige Bleűhplatten, Spiralröhrenperlen, Bleohröhrenperlen. 58 A triangularis tőrök 3—5 náttszeggel készültek, a helyi készítést minta is bizonyítja Pécska XI. rétegében. 59 A szer­számok helyi készítésében, — nyilvánvalóan erdélyi nyersanyagból, — itt egy­értelműen látható a rézkor-végi alapformáik továbbélése. A nyélcsöves balta ka­rélyos változata, az ívelt laposbalták, a völgyeit véső és az ár a legfontosabb va­riánsok. 60 A Nagyrévi (kultúra fiatalabb Tisza-vidéki, majd főleg Duna-menti teli-te­lepeim, továbbra is a hagyományos déli inspirációk jelentik a fémjhasználat gaz­dagodását. A Maros (Szőreg) kultúra korai fázisaival való szoros típusazomos­ság, már a közvetlen ékszerkereskedelem meglétét feltételezi. 61 Ennek szállító­eszköze a díszített függeszthető edény lehetett. Több példánya, ékszerekkel együtt, későmagyrévi temetőkben Ikerült elő. 62 A Duna-vidéki bronzkereskedelem távolabbi hatása a DNyHSzfljovákiai Nitra kultúra utolsó fáziséban, illetve a Tokodi csoportban, valamint az Aunjetitzi kultúra Hunbamovo fázisában is megfigyelhető. Bizonyos ékszerformák ott a vi­selet déli hatású változását mutatják (Spirairöhremperlen, Blechröhrenperlen, Zyprisohe Nadeln, Herzförmiger Anhänger). 63 Ebben az időben szlovákiai terü­letről is eljutnak bizonyos fémtípusok a Duna-vidéki ikésonagyrévi (ikisapostagi) lelőhelyekre (bepödrött fejű tű, lapátfejű tű). 64 Bár a hiteles adat még igen ke­vés, a Balatonakaiiban feltárt zsugorított csontvázas sír fémleletei (Tüllenmeis­sel, Anniring, Dolch, Rendleistenbeál, Schaftlochaxt und Lockenring aus Gold) arra engednek következtetni, hogy a dunántúli korai mészbetétes kerámia ki­alakulása a korai bronzkor végén, ugyancsak DNy-sszlovtákiai hatásokkal mutat összefüggést. 65 A korai bronzkor második és harmadik periódusában fokozatosan erősödő, majd kölcsönösen is ható DK—ÉNy-i fémművességi kapcsolat, mint láttuk, több vonatkozásban történeti összefüggéseket is takar. A fémművesség hatása e föld­rajzi tengely mentén, éppen a korszak végére válik meghatározóvá, a Duna-vi­déki középső bronzkori kultúráik (Vatya, Mészbetétes kerámia, Magyarád, Aun­jetitz) kialakulásában. 66 122

Next

/
Thumbnails
Contents