Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 13-14. (1979-1980) (Szombathely, 1984)

Régészet - Bándi Gábor: A Kárpát-medence korabronzkori fémművességének történeti összefüggései

A (korai bronzkor harmadik periódusában tovább folytatódik a Kárpát-medence középső területein az a belső kulturális fejlődés, amely a vidék földműves tell-kultúráinaik (kialakulását eredményezte. A Dél-Tisza-vidéken a Maros (Szőreg)-Kultúra első két fázisa, a Duna—Tisza-iközén és a Duna joíbbpaontján a Nagyrévi kultúra fiatalabb fázisai (Nagytétény-Diósd, Kulcs-Kisapostag), ÉKrMagyarországon a Hatvani kultúra képviseli ezt az időszakot. DNy-Szlovákiában a Nitra kultúra fiatalabb fázisa, majd a korai bronzkor végétől a Hatvani kultúra Tokodi csoportja és az Aunjetitzi kultúra Hurbanovo típusa élt. A Dunántúlon ebben az időszakban indult meg a korai mészbetétes kerámia (un. Kisapostag,) kialakulása. A bronzművesség és bronzhasználat Duna-vidéki fejlődésében egyre meghatározóbb szerepet játszott a Tisza—'Maros vidék. A Maros (Szőreg) kultúra ezidőben épült nagy telepei (Pécska, Perjámos) a bronzfeldolgozás központjai lettek. A temetőkben (Deszk, ÓszenMván, Szőreg, Mokrin) viszont bronz ékszer és eszköz, viseleti-használati összefüggésben megtalálható. A korábbi, Óbéba-pitvarosá viszonyokhoz (képest az ékszerek típusai tovább gazdagodtak, különösen a ruhadíszítés területén. Fontosabb ékszerformák: RoHenkopfnadeln, Zyprisohe Schleifennadeln, Nadel mit Lánzenkopf, Tutuli, Trapezförmige Bleűhplatten, Spiralröhrenperlen, Bleohröhrenperlen.

58 A triangularis tőrök 3—5 náttszeggel készültek, a helyi készítést minta is bizonyítja Pécska XI. rétegében.

59 A szerszámok helyi készítésében, — nyilvánvalóan erdélyi nyersanyagból, — itt egyértelműen látható a rézkor-végi alapformáik továbbélése. A nyélcsöves balta karélyos változata, az ívelt laposbalták, a völgyeit véső és az ár a legfontosabb variánsok.

60 A Nagyrévi (kultúra fiatalabb Tisza-vidéki, majd főleg Duna-menti teli-telepeim, továbbra is a hagyományos déli inspirációk jelentik a fémjhasználat gazdagodását. A Maros (Szőreg) kultúra korai fázisaival való szoros típusazomosság, már a közvetlen ékszerkereskedelem meglétét feltételezi.

61 Ennek szállítóeszköze a díszített függeszthető edény lehetett. Több példánya, ékszerekkel együtt, későmagyrévi temetőkben Ikerült elő.

62 A Duna-vidéki bronzkereskedelem távolabbi hatása a DNyHSzfljovákiai Nitra kultúra utolsó fáziséban, illetve a Tokodi csoportban, valamint az Aunjetitzi kultúra Hunbamovo fázisában is megfigyelhető. Bizonyos ékszerformák ott a viselet déli hatású változását mutatják (Spirairöhremperlen, Blechröhrenperlen, Zyprisohe Nadeln, Herzförmiger Anhänger).

63 Ebben az időben szlovákiai területről is eljutnak bizonyos fémtípusok a Duna-vidéki ikésonagyrévi (ikisapostagi) lelőhelyekre (bepödrött fejű tű, lapátfejű tű).

64 Bár a hiteles adat még igen kevés, a Balatonakaiiban feltárt zsugorított csontvázas sír fémleletei (Tüllenmeissel, Anniring, Dolch, Rendleistenbeál, Schaftlochaxt und Lockenring aus Gold) arra engednek következtetni, hogy a dunántúli korai mészbetétes kerámia kialakulása a korai bronzkor végén, ugyancsak DNy-sszlovtákiai hatásokkal mutat összefüggést.

65 A korai bronzkor második és harmadik periódusában fokozatosan erősödő, majd kölcsönösen is ható DK—ÉNy-i fémművességi kapcsolat, mint láttuk, több vonatkozásban történeti összefüggéseket is takar. A fémművesség hatása e földrajzi tengely mentén, éppen a korszak végére válik meghatározóvá, a Duna-vidéki középső bronzkori kultúráik (Vatya, Mészbetétes kerámia, Magyarád, Aunjetitz) kialakulásában.

66 122