Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 13-14. (1979-1980) (Szombathely, 1984)
Régészet - Bándi Gábor: A Kárpát-medence korabronzkori fémművességének történeti összefüggései
kulturális hovatartozás ezeknél is megoldatlan. 46 A Balfcány—Abapusztán előkerült balta és tőr korai erdélyi kapcsolatai ugyancsak nyilvánvalóak. 47 A Kárpát-medence déli peremterületein megjelent rézművesség eredetével igen széles körben foglalkozott a szakirodalom. A kérdéskör távolabbi földrajzi és kronológiai problémáitól itt eltekintve, igen valószínűnek látszik, hogy a késő-Cotof eni — Glina III — Viuöedol körben megjelent 1 , gyártott és továbbterjesztett rézeszközök, Dél-balkáni Ezero—Milhalic, illetve a K-balkáni Ezerovo kulturális és fémiművességd regiából kerültek а DunaHvidékre. 48 E fémművesség tartós Kárpát-Hmedenceá hatásával, — a gyors Ny—ÉNy-d továbbterjedés ellenére, — nem számolhatunk, a különböző koraibronzkori népcsoportoknál. Ennek okai a Makó—Kosihy—Caka, illetve & Somogyvár—Vinkovci kultúrák esetében, a letelepült déli tellkiultúráktól eltérő életmódban, a korai bronzkor elején lejátszódott etnikai és kulturális átrendeződésben, de főként a gyártó-ellátó központok, elsősorban a vuóedóli kultúra megszűnésében kereshetők. 49 A korai bronzkor második periódusában, feltehetően kisebb É-balkáni történeti mozgások révén, újabb kulturális egység alakult ki a Tusza—Maros—Temes-közben, az óbéba—Pitvaros csoport. 50 Ennek következményeként, nyilvánvalóan a helyi makói őslakossággal együtt, megindult a Duna—Tisza^közén a Nagyrévi kultúra fejlődése. 51 A DK felől induló láncreakció hatását is figyelembe véve, DNy-Szlovákiában a Nitra kultúra, míg K-Szlovákiálban a Kostany kultúra fejlődésének első szakasza kezdődött ebben az időszakban. 52 E periódushoz költhető a Glockenbecher kultúra kisebb népcsoportjainak Duna-menti benyomulása és nagyrévi környezetben való megtelepedése. 53 A Dunántúlon, — kevés adat birtokában, — a Somogyvár—Vinkovci kultúra Ny—ÉNy-i terjeszkedésével számolhatunk. 54 E három történeti indítású és jelentős belső átrendeződést eredményező események, új vonásokat hoztak a fémművesség területén is. Az Óbéba—Htvaros kultúra temetőiben egy jellegzetes, viseleti összefüggésű ékszerhasználat honosodott meg. A fejen a hajkarika és a lemezdiadém, a nyakon és valószínűleg a áruházat mellrészén a torques, a pánsipalakú diszek, a szemüvegspirál és a bepödrött szélű négyszögletes lemezek találhatók. A kar és kéz ékszerei a drót karperec és kartekercs, valamint a gyűrű. Annak ellenére, hogy az ékszertípusok egy része már a rézkorban is ismert volt (szemüvegspirál, drót karperec ós kartekercs, torquez), az egész viseleti együttes, a gyakori cyprusi tűvel együtt, mégis új jelenség a korai bronzkor folyamán. A szerszámok, illetve fegyverek közül csupán egy új tőrforma megjelenése bizonyítható, ez az egyszerű triangularis típus. 55 Valószínű, hogy a gazdag fémhasználat, — ez esetben már a cinnszégény bronz készítésével számolhatunk, — a Maros-vidék élénk erdélyi kapcsolataiból táplálkozhatott. Ez a terület lett a nyersanyagszáílítás egyik fontos útvonala is. A korai bronzkor második periódusában, e déli központtól távolodva, még igen szegényes a bronzhasználat. A Nagyrévi kultúra régebbi fázisában (ökörhalom—Kőtörés típusok), csupán elvétve ismerjük az új fémek néhány variánsát, (hajkarika, bepödrött szélű négyszögletes bronzlemez, triangularis tőr). 56 A Somogyvár—Vinkovci kultúra köréből semmilyen adattal nem rendelkezünk. A Kárpát-medence É—ÉNy-i területein megjelent Nitra és Kostany kultúrák korai fómhasználaita idegen, transzkárpáti, közép-kelet-európai eredetet mutat. A rézből készült ékszerek, — Schläfenring, Blattförmiger SahMfenring, Noppenring, Armreif, Fmgerring, Weideniblattförmiger Fingerring, Spiralförmiger Armreif, — a délitől eltérő viseletet képviselnek. 57 120
