Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 11-12. (1977-1978) (Szombathely, 1984)

Természettudomány - Barbalics Imre János: Néhány hagymás és gumós növény elterjedése Vasvár környékén

2. Vérmező: Eredetileg egykoron bükkös és gyertyános-tölgyes, ma túlnyomórészt kultúr akácos. Az itt levő egyedek a talaj magas nitrogéntartalma miatt sokkal jobb fejlődésűek mint az eredeti társulásban. Ugyanez volt egykoron megfigyelhető JELI^ben is. Nem véletlenül telepítette AMBRÓZY-MIGAZZI ISTVÁN a hagymások nagy részét akác alá. KISMÁKFA 3. Szőlőhegy: A szőlőhegy északi oldalán levő egykori gyertyános-tölgyes erdőfolt. Itt valamikor eredetileg erdő díszlett, mely most kaszáló. Ennek területén él a ciklámen. Az utóbbi termőhely a ciklámen nagyfokú alkalmazkodó képességét is mutatja, valamint cáfolja azt az elterjedt hiedelmet, hogy csak az árnyas erdők lakója lehet. A megmaradt erdőfoltot az északi kitettség és a meredek lejtviszonyok miatt nem tudták sem kaszálóként, sem szőlőként hasznosítani. A felette levő területről azonban a fákat kiirtották, s az ott maradó területet kaszálóként hasznosították. A kaszálás során számos kaszálást és napfényt nem tűrő faj tűnt el. A ciklámen alkalmazkodott a viszonyokhoz. Az itt élő egyedek az erdőfoltban élőkhöz viszonyítva korábban verítanak, virágjaik sötétebbek, élénkebbek és illatosabbak. Ugyanitt fekete zászpa (Veratrum nigrum L.) is él. A fenti termőhelyi előfordulás világosan bizonyítja, hogy a ciklámen a megváltozott körülményekhez is tud alkalmazkodni. 4. Rákos-patak: A Szőlőhegy mellett folyó patakvölgy szórt előfordulásokkal. Eredetileg bükkös és gyertyános-tölgyes volt. Ma kultúr akácos és néhol jelentős bálványfa erdőfoltokkal tarkított erdőtömb. 5. Szárazpatak: Az előbb említett Rákos-patakkal párhuzamos patakvölgy egy igen ritka természeti-geológiai jelenbéggel. A völgy felső szakaszán több forrás fakad, amelyeknek a vize patakká egyesül. A völgy nagy részén szabályosan folyik, egy helyen azonban a karszt vidékekre jellemző búvópatakokhoz hasonlóan eltűnik. A Vasvár—Nagymákfa országúttól délre kb. 500 méterre a talaj felszínére tör egy folyókavics réteg. Ebben a rétegben tűnik el. a patak vize. A kavicsréteg víznyelőként működik. Csak nagy esőzések idején, amikor a fenti réteg telítődött, illetve nem tudja a vizet gyorsan elvezetni, észlelhetünk itt felszíni vízfolyást. Itt ma nagyrészt kultúr akácosban található a ciklámen, hasonló az előfordulás mint a Rákos-patak völgyében. NAGYMÁKFA 6. Bükkös: Nagymákfa község északi részén elterülő bükkös igen bő ciklámen előfordulással. Az itt lévő ciklámen, tőzike és az idős faállomány miatt indokolt lenne a terület védetté nyilvánítása. 7. Buja: A Mókus-patak felső részén szórtan elterülő lelőhelyek. Eredetileg főleg bükkösben és gyertyános-tölgyesben, ma főleg kultúr akácosban élnek. DÖBÖRHEGY 8. Vehoffer-erdő: Eredetileg bükkös és gyertyános-tölgyes, néhol telepített erdőfoltokkal. Nagykiterjedésű lelőhely. 46