Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 11-12. (1977-1978) (Szombathely, 1984)

Művészettörténet - Tóth Endre: Egy Szombathelyre vonatkozó XV. századi elpusztult kézirat

Mi lehetett ez az oklevél? Kétségtelenül valamilyen jogügylet írásbafogla­lása volt. A kéziratot olvasó Münszter L. alapján Hédervári János végrendele­tére gondolhatnánk. A kézirat szövegéről annyit megtudunk, ihogy sok magyar népnév volt olvasható benne. És még talán annyit mondihatunk, ami feltehető­leg szintén Münszter Lászlótól származó vélemény, hogy Szombathely jogairól is volt benne szó. Természetesen valódi végrendeletről nem lehet szó, mert az egyházi fő­méltóság a javadalmáról nem végrendelkezhet. Hogy mégis, miféle „hagyakozó" jellegű szöveg volt, azt Münszter L. szavain kívül & 3 (pecsét äs tanúsítani lát­szik. Mi lehetett tehát a kézirat? Talán nem tévedünk, ha arra gondolunk, hogy a kézirat valóban Hédervári János püspök „végrendeletéver' állt kapcsolatban. Pontosabban: az irat a püspök magánvagyonáról szóló rendelkezés mellett tar­talmazta a püspöki javadalomról szóló részletes összeírást is, amelyről a püs­pök ugyan nem végrendelkezhetett, de tanúsítani akarta, hogy nem volt hűtlen a javadalom «kezelésében: minden megtartott vagy még gyarapított. A teljes püspökségi javadalom összeírására kell gondolnunk — esetleg az azzal kapcso­latos oklevelekkel együtt — piiután a szombathelyi uradalom ((a ivar és a hozzá­tartozó pár falu) nem volt olyan méretű, hogy a teljes kéziratszöveget kitölt­hette volna. Ügy látom tehát: az oklevél akár tartalmazta, akár nem Hédervári J. végrendeletét, az irat létrejöttét a végrendelettel kell kapcsolatiba hoznunk. Végül válaszolnunk kell arra a kérdésre is : (hogyan került a (kézirat Itáliá­ba? Noha e tekintetben semmi biztosat nem tudunk mondani, hiszen erre a török (hódítás és Győr ostromai idején elég lehetőség adódott, két konkrét lehe­tőséget mégis fel kell vetnünk. A XVI. sz. második felében a bécsi udvar a rendek ellenállása ellenére, egy velencei patríciust, Zaccharia Delfino bíborost nevezte ki győri püspöknek (1565). Ö azonban a püspökségét sohasem foglalta el, hanem a megbízottja által 'kormányzott, és pár év múlva le is mondott (1571). Talán a helyette (kormányzó helynök akarta tájékoztatni az urát a javadalom­ról, és így küldte el a levéltárból kiemelt díszes kivitelű (kéziratot. A madár­távlati rajz. valószínű XV. sz. elejei keltezése ellenére sem' hanyagolható el az a lehetőség, hogy a látkép készítése ekkor történt. , ' A másik lehetőség szerint A. Marsigli is hozzájuthatott a kézirathoz ma­gyarországi tartózkodása idején. Tekintettel a rajzos ábrázolásra és a hadimér­nök gróf érdeklődésére, magával vitte Itáliába. A család éppen /bolognai, ahol a kódex is feltűnt. A kézirat és talán az első magyarországi városkép pusztulása egy nem is új, nem is ismeretlen körülményre hívja fel a figyelmet. A többször megkezdő­dött, a reménytkeltő kezdetek után, a hosszabb-rövidebb idő múlva kifulladt, leginkább egyes kutatók fáradságos munkájának köszönhetően összegyűjtött, kiadott, itáliai magyar vonatkozású, szerteágazó műfajú anyag jól szervezett és intenzív kutatására és összegyűjtésére gondolok. 456

Next

/
Thumbnails
Contents