Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 11-12. (1977-1978) (Szombathely, 1984)

Helytörténet - Bariska István: A kőszegi pestisszobor szobrászának felfedezése (Servatius Leitner soproni mester kőszegi munkájáról)

Végül szeretnénk egy gyanúnkat is megfogalmazni. Ez a nyolc szögletű pcsztamens négy vésett kerettel díszített oldalára vonatkozik. Ma már semmi sem látható rajtuk. Sajnos, Servatius Leitner 1712. aug. 25-én kelt levele éppen ezen a részen nagyon nehezen értelmezhető. A levélben többek között arról a soproni festőről, akinek neve még ismeretlen ugyan számunkra, de aki akkor Csepregen is dolgozott, Kőszegen a címereket festette meg a tanácsháza homlokzatára, igen sokat írt. Egy helyütt a négy evangélistáról is szó esett a sorok kö^rt. De éppen nehezen érthetősége miatt nem világos, vajon ez Leitner vagy a festő (munkája-e, Csepregen vagy Kőszegen van^e készülőben. Ennek tisztázásával adósak maradtunk, egyben semmiféle érvvel nem rendelkezünk arra vonatkozóan, hogy képeket képzeljünk a posztamiens keretes, vésett oldalaira. összefoglalva azonban mégiscsak nagy nyeresége lehet munkánknak, hogy végre egyértelműen sikerült tisztázni a soproni szobrászmester, Servatius Leitner személyében a kőszegi pestisszobor alkotójának kilétét. Saját kezűleg írt szerződése és levelei alapján kibontakozott egy határozott művésztudattal rendelkező mester portréja. Ilyenekkel az akkori időkből, a 18. század elejéről nem sokkal büszkélkedhetünk. Jelentős soproníi műhelyről van szó, amelyet Sopronon kívül Kőszeg, Csepreg és Szombathely is foglalkoztatott egyidőben és több munkával egyszerre. Servatius Leitner olyan mester volt, aki az egész munkafolyamatot maga irányította, s együtt dolgozott éveken keresztül egy számunkra még ismeretlen soproni festővel és kőfaragóval. I Érdemes tehát a Leitner kutatást újra (meggondolni, a soproni pestisszobor kérdését is újra felvetni, hiszen Kőszegen már azonosított, s nagyon jó színvonalú munka áll az összehasonlításra. i i A Rákóczi szabadságharc alatt kétfelől is sokat szenvedett városra 1710-ben csapott le a fekete halál. Az akkor körülbelül (két és félezer embernek csaknem az egyharmada, közel hétszázan vesztek oda csúnya halállal, „ ... melyben könyen ha nem 7. ad minimum 6. Száz Ember megh hala".

16 Ennek a szörnyű pusztulásnak is mementója ez a kőszegi pestisszobor, melynek szép arányai és faragása már régen megérdemelte volna a részletes elemzést. , (7. sz. kép: Szent József alakja a kőszegi pestisszobron, tekintete a karján fekvő gyermekkel tart kapcsolatot, a mellékalakok legélőbb figurája.) 378