Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 11-12. (1977-1978) (Szombathely, 1984)

Helytörténet - Bariska István: A kőszegi pestisszobor szobrászának felfedezése (Servatius Leitner soproni mester kőszegi munkájáról)

Még olvasható azonban a párkányzat hátsó oldalán elhelyezett, 1869-ben készült szöveg: „DeVs TrlnVs et VnVs CoLossVM renoVantlbVs InCoLIs Vrbls hVIVs esto propItVs et benlgnVs" („Egy személyben hármas Istenség, légy [jóságos és kegyes azon város lakóihoz, akik ezt a szobrot renováltak"). A chronosticon itt is egyértelműen elárulja a szövegvésés időpontját, az 1869-es esztendőt, de arra is utal, hogy abban az esztendőiben valóban sor került a szobor renoválására. Nincs kizárva, hogy nemcsak a szöveg, hanem a tábla Is másodlagos. Érdekes azonban, hogy Chernél Kálmán, a város történetírója, aki 18774>en két kötetes monográfiájában külön összefoglalta a kőszegi szobroik és kőkeresztek rövid történetét is, úgyszólván teljesen mellőzi a Szentháromság szobrot, pontatlansággal és lebecsüléssel írt róla: „A ifőpdacz terén álló szent Háromság szobor, a dögvész emlékéül 1712-ben lőn emelve. Fölirat rajta nincsen" (sic!).

10 , Többek közt ez az oka annak, hogy bár Bálint Sándor 'ismeri Chernél munkáját, ilyen körülményék között a fent említett munkájában, a magyarországi Szentháromság-szobrok és emlékek összefoglalójában meg sem említette az 1713-as alapítású, tehát kétségtélen egyik legkorábbi pestisszobrot, a kőszegit. Servatius Leitner a szobormű harmadik nagy egységeként a posztamenstömböt, s a rajta álló mellékalakokat említette. A szerződés ezen a ponton azonban hiányos maradt. Nem írta le ugyanis a (mester Nepomuki Szent János nevét, jóllehet Szent Sebestyén, Szent Róikus és Szent József megjelölését szükségesnek tartotta. Ugyanakkor a posztamens frontális falába vésett relief Szent Rozáliá-t sem említette meg, pedig ezek fontos részletek voltak. (4. sz. kép. A kőszegi pestisszobor lendületes, de plasztikus csavart korintuszi oszlopa puttófigurákkal és szalagfelirattal.) ! Szerencsére ez a pestisszobor tmellékalakjai megmaradtak, nem úgy, mint a belvárosban 'álló, 1739-ben emelt Mária-szobor melllékalakjai esetében. 1912ben ugyanis a szobor restaurálása ürügyén nemcsak az eredeti barokk Máriaalakot cserélték ki, hanem végérvényesen eltávolították a posztaimensen álló Szent Joachim, Szent Anna és 'Szent József figuráikat is.

11 Említettük, hogy az egykori külvárosi piac felé tekintő pestisszobor mestere a mellső oldalra csoportosította (mondanivalóját szobrokban is, szövegben is. Ezt a sorrendet tükrözi a szerződésben a mellékalLakok felsorolása is : „... mégpedig Szent Sebestyén, Szent Rókus, Szent József és Szent... ". A posztamens sarkaira, a mellső oldalra tehát Szent Sebestyént és Szent Rókust, a talpazat frontális falába pedig Szent Rozáliát faragta (ki. A 18. századi magyarországi pestisszobrok „legkedveltebb" három szenttfiiguráját. Jobb oldalra került Szent Rókus alakja, glóriával, bal kezében vándorbottal, mellén összetűzött köpenyéről csüngő kobakkal, jobb lábánál kutyával, spanyolcsizmás bal lábával egy kissé előre lép, jobb (kezével köpenyét, ruháját felhúzva bal combján éktelenkedő sebére mutat. Vagyonát szétosztva, Rókus (1195—1227) Rómába zarándokolt, s imin/t ilyen az itáliai pestisjárvány betegeit gyógyította, maga is megbetegedett, s egy gazdag ember kutyája hordta neki az élelmet. A kőszegi pestisszobron tehát a kiikristályosodott Rókus-ábrázolás látható. (5. sz. kép. Szent Rókus alakja a kőszegi pestisszobor mellékfigurái közt hagyományos attribútumokkal, mögötte Nep. Szt. János.) Bal oldalon áll Szent Rókus párjaként Szent Sebestyén, ókeresztény vértanú (megh. 298-ban), Diocletianus nyíllal végeztette ki a hitéhez ragaszkodó császári testőrparancsnokot, miközben egy oszlophoz kötöztette. Bálint Sándor 372