Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 11-12. (1977-1978) (Szombathely, 1984)

Helytörténet - Bariska István: A kőszegi pestisszobor szobrászának felfedezése (Servatius Leitner soproni mester kőszegi munkájáról)

említette, hogy kénytelen volt részben kifizetni a kőfaragót, „ ... hogy a többi munkát egyáltalán befejezze, hogy az enyémmel együtt elszállíthassák.. .". 6 Erre azonban nem kerülhetett sor. Kőszeg ugyanis nem tudta előteremteni a kért összeget. Többek közt azért stem, mert nem adóztathatta meg az egész várost, kiváltképpen nem a lutheránus kösséget. Jó egy esztendő múltán, a szo­bor félállítása után közvetlenül a még mindig fennálló adiósság törlesztésére „fogadalomból, s nem kötelességből" rendelte lel az ismételt adószedést: „Leven azonban mégh ia N.Külső Város Piarczon erigálit Statua iránt az kép és kőfara­gónak bizonyos sum(m)a pénz Restantiaban, a N. Város Cassájában pedigh nin­csen; arra nizve jónak Ítélte lenyi a iN. Magi(ist)r(at)us, hogy mégh két Etmber­sighes Ember által per modum Elemozynae a ki mit akar adnj ex devotione, et non ex debit о a Városson szedessen pénzt; az Melyes rendeltetett Szolderer Bertalan, és Szailer János Ur(am) el Ivivén I(ste)n eö Sz : Fölsighe az tett votum után.. Г? A kőszegi pestisszobrot 1713. szeptember 13-diika és október 30-dika kö­zött állították fel e jelenlegi helyén. Ez alatt az idő alatt Servatius Leitner szobrász és a soproni kőfaragó a kőszegi „Arany Strucc"-hoz címzett vendég­fogadóban kapott szállást és ellátást. Eközben két napra Szombathelyre is át­utaztak. A két soproni mesternek azonban tizenöt napra volt szüksége a szobor felállítására és a végső simításokra. Ezúttal nyilván a szerződésben említett feltételek szerint cselekedtek, tehát Vas- és tfiémeszközök használata nélkül emelték fel Kőszeg első, ismert köztéri szobrát. 8 , (2. sz. kép.) Felvétel az 1713 októberében felállított kőszegi Szentháromság-szo­borról, alkotója a soproni Servatius Leitner) I A kőszegi pestisszobor műleírását maga Servatius Leitner végezte el első alkalommal. A szerződésben ugyanis a tervezett szobor adatait is megadta. Esze­rint a teljes szobormű „jó négy |ölP magasságba (emelkedik. Egy osztrák öl 1,89 méternek felelt meg. Átváltás után sem kapunk azonban pontos adatot, hiszen éppen a mester figyelmeztetett arra, hogy a 7,60 méteres magasságnál a való­ságban többről van szó. Ügy fogalmazott, mintha azt mondta volna, hogy va­lamivel több is, mint négy öl. A szerződésben azonban részletezte az általa három részre tagolt szobor arányait is. Az egyes szoborrészek nagyságát lábban és hüvelykben adta meg. Egy lábra 0,31 métert, egy hüvelykre pedig ennek tizenkettedrészét számíthat­tunk', így a kilenc láb hat hüvelyk magas posztamens, a tizenkét l'áb, sőt tizen­két és fél láb magas oszlop a derékpárkányzattal együtt, valamint az öt és fél lábnyi Szentháromság-ábrázolat összesen nyolc és tfél métert tesz ki. Ezt kell tulajdonképpen érteni a „jó négy öl" magasságon. i A három szoborelem közül kétségtelenül a Szentháromság-ábrázolat a leg­igényesebb s legfinomabb. Bálint Sándor említi kitűnő két kötetes „Ünnepi kalendárium" с művében, hogy XIV. Benedek pápa a Szentháromság ábrázo­lására a Gnadenstuhl ikonográfiáját javasolta (1745), amelynek születése már a 13. századra tehető. Eszerint „trónszéken ül a tiarás, pápai süveges Atya, ölében a keresztrefeszített fiú, fölöttük pedig galamb képében a Szentlélek". 9 Ez a változat érvényesült a 18. század első félében felállított magyarországi Szentháromság-ábrázolásokban is. A három alak elhelyezése azonban a kőszegi szoborkompozíción más, hiszen a Szentléleket szimbolizáló galambot nem abba a tömbbe faragta bele, mint az Atya és Fiú alalkját, hanem egy szinttel lejjebb, a tulajdonképpeni oszlopfőbe. (3. sz. kép: A kőszegi Szentháromság szobron a galamb szimbólumot a két fő­alak alá, az oszlopfőre faragta ki a mester.) 367

Next

/
Thumbnails
Contents