Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 11-12. (1977-1978) (Szombathely, 1984)

Helytörténet - B. Dorner Mária: Adatok a szombathelyi piaci kápolna történetéhez

számadások tették lehetővé, hogy az épület egy évszázados történetét tanulmányozhassuk, kiegészíthessük. Kár, hogy az építkezés első időszakából nem rendelkezünk ilyen számadásokkal, melyek az eddigieknél több adatot szolgáltattak volna számunkra. A szombathelyi polgárok vallásos életében több mint egy évszázadon át jelentős szerepe volt a piaci kápolnának, hisz minden bajban és veszedelemben — járvány, tűzvész, jégeső és sáskajárás idején — itt fohászkodtak szentjeikhez a várható segítség reményében, amiért nagy anyagi áldozatokra is képesek voltak. A polgárság mindenkor tisztelettel övezte a piaci kápolnát, amelyhez őseinek sok szenvedése, fájdalma és sóhaja tapadt. Ezért egyeztek bele oly nehezen a tűzvész után a kápolna lebontásába.

132 JEGYZETNEK 1. Vas megyei Levéltár (VamL) Horváth Tibor Antal iratai 1. cs. „A város topográfiája" с kézirata 1. p. 2. „A győri püspökség Sopron—Vas megyei uradalmainak középpontja „caput bonorum", a szombathelyi vár volt... A vár maga, bár említésével 1274 előtt nem találkozunk, bizonnyal sokkal régibb, ... az uradalom nyugati szélén római alapokon épült, 4 méter átmérőjű, kerek — egyemeletes — építmény volt, melyet 10 méter széles, ugyancsak kerek várudvar és fal vett körül". Horváth Tibor Antal: A középkori Szombathely topográfiája Vasi Szemle (VSzle.) 1958. I. 26. 1. „A vár két részre, külső és belső várra volt osztva ... Négyszöget képező főfal vette körül, mely négyszögnek sarkai körtornyokká, (úgynevezett rondellákká építtettek ki. ... A főfalak körül sík föld húzódott, melyet ismét alacsonyabb fal övezett, e fal előtt futott el a vár árka". Géfin Gyula: Szombathely vára. Dunántúli Szemle 1941. 21—22. 1. A (tatárjárás utáni időszaknak a városfalait a győri vázlat alapján Károlyi-Szentléleky az alábbiak szerint írja le: „ ... nyugaton a városfalak, mint természetes védelemre, a Perint-patak medrére támaszkodtak, délre továbbfutottak a Karicsai-kapu vonalán át egészen a mai Bejczy utcáig, ahol a fal észak felé fordult a Köztársaság tér nyugati határvonala mentén ... az északi városfal egyik részére a győri vázlat alapján rekonstruálható, a folytatása feltételezett. Ebben a városszerkezetben a város^kapu minden bizonnyal a mad Allami Áruház helyén állott..." Károlyi Antal—Szentléleky Tihamér: Szombathely városképei — műemlékei с könyvében. Budapest, t

1967. 30—31. 1. 3. „Miksa német király említi, hogy a kis várost, mint valami várat, árok és fal vette körül. De a XVI. század második felére ez a palánk, hiszen fából volt és vesszőfonással kerítették, elpusztult, elrohadt, — a Batthyányiak támogatásával — újra állott megint csak cölöpökből és vesszőből készült palánkja." VamL. Horváth Tibor Antal: A város topográfiája с kézirata 3. i. 1612-ben intézkedik a város, „hogy kerítését és kapuját megépítsék". VamL. Szombathely városi tanácsülési jegyzőkönyv i(Városi jkv.) ;Ш2—1614. % Д. Ez a kapu és kerítés minden bizonnyal már kőiből volt, amit az alábbi adatok is bizonyítanak. „1626. máj. 12. Az Giöngiös városi kaput czináltattam, vettem ehhez 4 eöl követ 6 forintért." „1626. jum. 28. Vettem a városi kapukra a vépi vásáron 4 lakatot 2 forint 60 dénárért" — Ekkor még csak 4 kapuja volt a városnak. „Az 1661. évi jegyzőkönyvi adatokból rekonstruálható a középkori város a már betelepült Forró utcát védeni akarta és kijjebb helyezte a város déli falát. Ekkor a város kapuinak száma ötre emelkedik." 352