Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 11-12. (1977-1978) (Szombathely, 1984)

Helytörténet - B. Dorner Mária: Adatok a szombathelyi piaci kápolna történetéhez

A piaci kápolna későbbi oltáráról részletesen tájékoztat bennünket az 1803-as egyházlátogatási jegyzőkönyv, mely szerint a kápolnának egy főoltára és két mellékoltára volt. A 'főoltárt Szent Fábián és Sebestyén vértanúk tiszteletére emelték, akiknek ott vászonra festett képük volt, amihez szobormű tartozott. Jobbról Szt. Flórián szobor, balról Szt. Márton aranyozott faszobrai álltak. A másik oltár jobboldalt állt, a Szent Szűz tiszteletére emeltetett, akinek festett képe az oltáron volt. Baloldalt a harmadik oltár a Hétfáj dalmú Boldogasszony tiszteletére emeltetett. Az egyes oltárokat hiteles oltárkővel látták el és 2 gyertyatartóval. A mellékoltárok mellett a templom hajójában egymással szemben állt két szobor, jobboldalt Nepomuki Szent János, baloldalt Szent Józsefé.

70 összevetve az említett visitációkat és a Servatius-féle szerződést, megállapíthatjuk, hogy idők folyamán némi változtatást eszközöltek az oltárokon, nemcsak Servatius, hanem más mester is dolgozott később a kápolna részére, mert a Servatiussal kötött szerződés kevesebb szobrot említ, mint a visitációban szereplő oltárleírások. A számlák adatai sem adnak erre egyértelmű felvilágosítást, mert legtöbbször a számadások sem írnak neveket, különösen a korai időszakiban. Hogy a mellékoltárok felállítása, az ott található képek elkészítése egyidős lehet-e a főoltárral és a képeket ki készítette, arról nem tudunk.

71 Az 1776—1777. évi kápolnaszámadásban találtunk olyan számlákat, meíyben a régi oltárnál 2 mapi munkája volt Josef Pössmann asztalosnak, s munkájáért 1 Ft-ot kapott, majd a Hétfájdalmú mellékoltáron végzett javítási munkáért 2,30 Ft-ot.

72 Ugyanekkor javították még a főoltárt is a tabernaculummal együtt, melyet oltárkővel láttak el, amiért 110 Ft-ot fizettek ki a fenti mesternek.

73 1777. február 7-én Simon Rost szobrászművész írja, hogy a főoltár minden mellékimumkájávai elkészült, amire felvett Nárai András úrtól 30 Ft-ot és még jár 100 Ft.

74 Valószínű, hogy ez a munka már a nagy tatarozás idejére esik, ekkor változtatják meg az új szentély építése során a régi oltár szobrainak elrendezését, mélyet az a tény is bizonyít, hogy a fent említett asztalos több más munka mellett három posztamenst is készít ezidőben; egyet a tiszteletreméltó szűz képe alá, egyet Szt. János, egyet pedig Szt. József képe alá.

75 Ezért nem egyeznek a Servatius-féle szerződésből ismert faszobrok leírásai a későbbi visitációkból ismert oltárokkal. Valószínű, hogy Simon Rost a később elhelyezett szobrok mestere, melyek Servatius szobrain kívül а кат polnában voltak, mert elég nagy összegű lmunkat végez. Kár, hogy a számlák nem adnak egyértelmű felvilágosítást a részletmunkákról. Mint említettük, a kápolna tűzvész következtében megrongálódott, lebontásra került, de a belső berendezési tárgyai: oltárok, orgona stb. nem semmisültek meg, hanem szakemberekkel történt becslés útján eladásra kerülitek.

76 1817. június 18-án a városi jegyzőkönyv adatai szerint a város kápolnájában levő Fájdalmas kép oltárját a Kajdon lakozó nemes Bödei János a maga számára megvásárolta 65 Ft-ért.

77 A kápolnában levő Fájdalmas oltár képét 40 Ft^ra becsülték és a lipárti templom részére adták el.

78 Továbbá a piaci kápolnában még fennálló öreg oltárt, tabernákulumot az aljával és egy csengetőt a stináczi helység plébánosa vásárolt meg 135 Ft-ért. valamint az öreg oltár mellett levő kifaragott képért 40 Ft-ot fizettek ki ugyancsak a stinácziak.

79 A kápolnában levő oltárok, szobrok további sorsáról részletes tájékoztatást ad Drimel Lukács stináczi plébános levele, melyet a további kutatások miatt teljes egészében közlünk: 345