Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 11-12. (1977-1978) (Szombathely, 1984)

Helytörténet - B. Dorner Mária: Adatok a szombathelyi piaci kápolna történetéhez

város még ezévben lebontásra kötelezett.

18 A piaci torony ügyében hozott határozat pedig hatalmas vihart kavart a polgárság körében, több generális gyűlés foglalkozott vele, jegyzőkönyvbe iktatták, hogy „a torony eldöntését ellenzik, míg a város az előbbihez hasonlót nem építtet".

19 Végül mégis a piac terének szabályozása és a torony lebontása mellett foglaltak állást, azzal, ha a városnak módja lests rá a későbbiek során új tornyot épít. A torony lebontása 1837 őszén történt, újjáépítésére sohasem került sor, így megszűnt a Főtér középkori hangulatos varázsa, melyet csak néhány látkép őrzött meg az utóikor számára.

20 A Főtéren egykor meglévő építészeti objektumok történetével eddig kissé mostohán bánt a kutatás, beható vizsgálaton alapuló tanulmány nem foglalkozott ezek részletes építéstörténetével, melyet mi távlati célul tűztünk ki egy nagyobb terjedelmű tanulmány keretében. E dolgozatban csak a piaci kápolna történetét bemutató fejezetet ismertetjük a teljesség igénye nélkül az eddig előkerült adatok alapján. Munkánkhoz a Vas megyei Levéltár városi anyagából elsőként ta piaci kápolna számadásait tanulmányoztuk át, melyet alig használtak a kutatók. A kápolna alapítvány számadásai mellett forrásként halsználltuk a Városi Levéltár több fond ját, jegyzőkönyveket, tanáosülési iratokat, vegyes kötetek állagait, a szombathelyi Püspöki Levéltárból az egyházlátogatási jegyzőkönyveket. Kutatást végeztünk a Győr-Sopron megyei 2. sz. levéltárban is. A kutatás imég nem fejeződött be, de az összegyűlt adatok már lehetővé teszik a szombathelyiek egykor kedvelt piaci kápolnájának részletes ismertetését. p A káptolrm épitestörténete Szombathely város piacának közepén — a városi őrtorony szomszédságában volt egy kápolna, melyet Szent Fábián és Sebestyén vértanúk tiszteletére építtetett a város lakossága hálaadásul „azon rémisztő mirigy halálozásnak emlékezetére és eltávoztatására, mely 1710-ik évben a várost kíméletlenül elpusztította".

21 Az 1710-es pestisjárvány Szombathelyen 2000 emberáldozatot követelt. A pestis dühöngése idején a templomokat bezáratták, a Főtéren, a piac közepén felállított szükségoltámál tartottak istentiszteletet. A pestis 1711 január 20-án már kezdett alábbhagyni és ezért a város elhatározta, hogy e két védőszent tiszteletére fogadalmi kápolnát emeltet azon a helyen, ahol az oltár állott.

22 Kutatásaink során előkerült a kápolnaszámadások között az a gyűjtőív, mely először tesz említést a kápolna fogadalomból történő építéséről és az adakozókról.

23 1711 május 8-án „Együtt Dévén Böcsületes Biró Uir és Tanács Uraim az egész Kösségh, amint az elmúlt 1710-ik esztendőben... Szombathely városunkba is bejövén úgy imint a rettenetes mirigy halál, Istenhez folyamodván ..., hogy a megírt Mirigy Halált elvegye az Isten rólunk, úgy Kápolnát fogadtunk városostul, hogy csináltatunk, azért a mai napon kezdődött el azon épületre ki mit akar áldozni aitatosságbul és szabad akaratjábul annak felépítésére és rendbe tételére." Tehát a kápolna építésére a gyűjtés a fenti napon kezdődött el, „... mivel, hogy azon fogadást mind ekkoráigh effektusban nem lehetett vinni." A gyűjtőív felsorolja többek között, hogy: „Elsőben is mostani actualis Szombathely Biró, Szomfoatheli János Úr maga aitatosságábul azon végre és 332