Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 11-12. (1977-1978) (Szombathely, 1984)

Helytörténet - B. Dorner Mária: Adatok a szombathelyi piaci kápolna történetéhez

SAVARIA 11—12. KÖTET A VAS MEGYEI MUZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 1977—78 ADATOK A SZOMBATHELYI PIACI KÁPOLNA TÖRTÉNETÉHEZ i-, B. DORNER MÁRIA Az egykor virágzó római kori Savaria helyéin települt Szombathely a középkorban jelentéktelen kiterjedésű, a győri püspökség fennhatósága alatt álló mezőváros volt. A város beépített területe a XIV. században sem volt nagyobb, mint a mai püspöki palota, a székesegyház, a megyeháza és környéke, valamint a „Piacz", vagyis a Főtfér nyugati fele.

1 A néhány utcából álló város alacsony palánkkal, fallal volt bekerítve, melyet vizesárok vett körül. Püspöki várát kettős fal övezte, árokkal erősítve.

2 A városfalon eleinte négy, majd később az 166l-es jegyzőkönyvi adatok szerint öt kapu volt: „a Gyöngyös kapu, Forró utcai kapu, Föl utcai kapu, Nagy és Kis Karicsai kapu".

3 A Gyöngyös felőli oldalon az; ún. Turris civica vagy Gyöngyös kapu vezetett a Főtérre, a „Főpiaora", a város szívébe. A Főtér utcává keskenyedő részét már a korai századokban Gyöngyös utcának nevezik.

4 A Főtér nyugati fele volt a „város piaca", vagyis a „Főpiac". A város piacát, „theatrumát" 1557-ben említik a káptalani jegyzőkönyvek, «mely valószínű azonos volt az „öreg város paaczá"-val.

5 E térből és a fentebb említett Gyöngyös utcából alakult ki a mai Főtér, a Köztársaság tér.

6 Itt bonyolódtak évszázadokon át a heti és országos vásárok,

7 ez volt a város fóruma, később üzleti életének központja, a polgárság tere, s itt állt a „Piacz szegletén" egykor az első városháza is, melyről 1607-ből származó köDtségvetés az első írásos emlékünk.

8 A város Főterének ékessége volt a középkorban épült várostorony, „Piarci őrtorony", mely a mai Kőszegi, Bejczy és Forgó utcák tengelyében épült, s ezáltal mint figyelőtorony, később tűzjelzőtorony, fontos szerepet töltött be a városvédelem szempontjából. Ablakaiból éber őrszem figy

elite a várost és környékét. A torony, münt a terület legmagasabb építménye, jelentős motívum volt a városkontúrban, ebben volt a város toronyórája, harangja s tetején Szent Márton védőszent aranyozott képe.

9 A torony szélessége a város hosszmiértékéül szolgált, melynek „pálca" volt a neve. Eszerint osztottak házhelyeket, erdőket a város területén.

10 A torony négyzetes vaskos falai mellett „Bakterház" vagy „Baktorház" épül/t a város őrzésével megbízott hajdúk, „bakterok" részére.

11 A torony aljában földalatti tömlöc volt.

12 A torony körül a városi igazságszolgáltatás fenyítőeszközei: a kézifcaloda, a deres és pellengér, „a simakő" helyezkedtek el.

13 A toronytól néhány ölnyi távolságra d'élire épült 1712-ben a város fogadalmi kápolnája a „Piaci kápolna"

14 s ennek közelében állították fel 1714нЬеп a pestis-szobrot a Szentháromság tiszteletére.

15 A tér keleti részén helyezkedett el a „p'iarci tó", melynek vízét ivásra és tűzoltásra használták. A tóból „csatorna vagyis vízkifolyás" vezetett a kertek alá,, a város árkába. Itt állt a téren egy közkút, melyet „Kupai kútnak" neveztek.

16 329