Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 11-12. (1977-1978) (Szombathely, 1984)

Természettudomány - Kiss Tamás: Az Alpokalja epifiton zúzmóvegetációjának mennyiségi és minőségi elemzése

SAVARIA 11—12. KÖTET A VAS MEGYEI MUZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 1977—78 AZ ALPOKALJA EPIFITON ZÜZMOVEGETACIOJANAK MENNYISÉGI ÉS MINŐSÉGI ELEMZÉSE KISS TAMÁS Bevezetés Jelen dolgozat a Praenoricum flóra vidék Castriferreicum flóra járásának, továbbá a Noricum flóratartomány Ceticum ás Stiriacum flórajárásainak Magyarország területére átnyúló részeinek epifitom zuzmóvegetációját dolgozza fel, az irodalmi adatok és az 1978 óta végzett újabb kutatások eredményeinek öSzszefoglalásával. A kutatások során azon irodalmi adatokat tudtam figyelembe venni, amelyek fajlistáiban a gazdanövény (fotofiton) neve is fel volt tüntetve. A Piers (GALLÉ 1971—72, KISS 1979) és Borfbás (1887) által megkezdett és azóta több-kevesebb megszakítással folyó lichenológiai kutatások eredményei (KESZELY 1965, )VERSEGHY 1964, 1966—71, KISS ^1979, (1981) lehetővé tették az első (szintézis megírását, az egyes fafajok zuzmóvegetációja hasonlóságának tükrében. ^ A lichenológiai kutatásokat jól segítették a növény földrajzi, ökológiai, cönológiai és florisztikai vizsgálatok* (BORBÁS 1887, GÁYER 1925, JÁVORKA 1940, KAROLYI—PÖCS 1954, PÖCS 1960, HORVÁTH—JEANPLONG 1962), amelyek eredményeképpen újabb érdekes és értékes termőhelyek lichenológiai megismerésére nyílt lehetőség. Módszerek A kutatások elsősorban azon fafajok zuzmóvegetációjára irányultak, amelyekről csak nagyon kevés adat volt ismert. (KISS 1981.) Az egyes fafajok zuzmóvegetációja hasonlóságának megállapítására, SLACK (1976) briológiai kutatásai alapján, a Sörensen-indexet alkalmaztam: ahol A = az adott fafajon előforduló zuzmófajok száma, В = egy másik fafajon előforduló zuzmófajok száma, és С = a két fán található közös taxonok száma. A képlet alapján meghatározott hasonlósági értékeket 7 csoportba osztottam, amely megkönnyíti a fafajok zuzmóvegetációja közötti hasonlósági viszonyok értékelését. Az életforma-analízishez jó alapot biztosított KERSHAW (1964) könyve, továbbá GALLÉ (1976—77) összefoglaló munkája. Eredmények Az eredményeket táblázatokban ismertetem. Az 1. táblázat a zuzmófajok megoszlását mutatja a különböző fafajokon. 29