Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 11-12. (1977-1978) (Szombathely, 1984)

Néprajz - †Bárdosi János: A festett díszítésű házormokról és a hegyhátszentpéteri tájházról

Itnt tett említést.

5 A Vas megyei hegyháti ormokról 1900-ban Nagy József jegyezte meg, hogy az oromdeszkázat díszes, festett rajzokkal ékes.

6 A festett ormú házakról és ezek előfordulási helyeiről a legteljesebb képet Tóth János (könyveiből nyerhetjük.

7 Ezekből megtudhatjuk, hogy Hegyhátszentpéteren túlmenően Vas megyében: Gősfán, Döbörhegyen, Szarvaskenden, Gersekaráton és Petőmihályfán, Zala megyében: HagyárosböröndÖn, Vaspörön, Bagodvitenyéden, Káváson, Nagykutason, Rédicsen, Salonwáron, Mikekarácsonyfán, Gáborjánházán és Kerkateskádon is voltak festett faormú lakóházak, sőt a Göcsejjel határos szlovéniai Muramellóken is: Kapca, Alsólendvalakos és Gaberje községekben. Tóth János szerint „ ... a nyugati végek falusi házainak faragott, majd' festett, ill. vakolathímes oromdísze a virágos reneszánsz késői hagyatéka. A reneszánsz stílus Magyarországon Mátyás korában kezdődött el, s az egész országban mély gyökeret vert, különösen hatva népművészetünkre. Gerevich Tibor elmélete szerint a magyar reneszánsz negyedik szakaszában a magyar mesterek már magyar formaképzéssel alkottak. ... Az ország peremterületén a templomok mennyezetén, első padjain, szószékein és kórusain még ma is élnek a reneszánsz magyar virágai és faragott plasztikus díszei."

8 így volt ez a Vasi Hegyháton, az örségben, Göcsejiben, Hetesben és a Muramelléken is, „ ... ahol a templomok faragott és festett díszeit először a népi ácsmesterek, később az asztalos-festő mesterek plántálták át a falusi házak oromfalainak gerendázatára és deszkázatára. Itt is, mint a templomokban, nagy fehér falfelület mellé, ill. fölé kerültek a reneszánsz faragott díszítőelemei és az eleinte erősen stilizált, később naturalisztikus virágdíszei."

9 A csonkaorom gerendáinak faragott díszítése a XVIII. század végén, vagy inkább a XIX. század első feléiben kezdődött el területünkön, de az orom/deszkázat virágmintás festése csak a XIX. század második felében teljedt el, „ ... mivel a magyar díszítői szemléletnek ez a díszítési mód — nagy fehér felület felett egy helyre csoportosított gazdag színes ornamentika — teljesen megfelelt.

10 Az oromdíszítés eleinte stilizált volt, csak később változott, alakult át naturalisztikussá és gazdagabbá. Az egymáshoz hasonló motívumú festett oromdíszek azonos mester munkáját, kézügyességét mutatják, illetve díszítőkészségét bizonyítják. Ebből kiindulva Tóth János (megállapította, hogy e nyugati területen két népi mesterkörzet lehetett, „az egyik a Vas megyei hegyháti, és a másik a gazdag naturalisztikus kerkateskándi (1867), és a kettő között egyedül áll a bánokszentgyörgyi tislér mesterműve, a mikekarácsonyfai ház (1865)."

11 A címben jelzett témából adódóan vizsgálódásunkat most csak a Vas megyei hegyháti mesterkörzetre korlátozzuk. A rendelkezésünkre álló összehasonlító adatok, motívumok és az eddigi kutatások alapján megállapítható, hogy a hagyárosböröndi Szekér-féle, a döbörhegyi Kiss György-féle, a gősf ai Nagy Mária-féle és a hegyhátszentpéteri Frigy Vincéné tulajdonában levő lakóház faormát azonos mester díszítette. È házormok készítője, díszítője Töke János festő-asztalos volt, aki ezen a vidéken 1869—1891 között nagyon értékes munkásságot fejtett ki. A népi mester itteni 22 évi működése és fejlődése, szerencsénkre másfél-két évtizeddel ezelőtt még jól tanulmányozható volt, az akkor még meglevő épületeken.

12 A Zala megyei hagyárosböröndi (Damjanich u. 2. sz.) Szekér-féle ház 1885ben épült. „ ... szépségét ma már csak néhány színes és fekete-fehér fénykép őrzi. A ház tulajdonosa a műemléki védelem alatt álló házat önkényesen leibontotta, és az oromdeszkákat az új ház tornácának mellvéd deszkájaként használta fel."

13 285