Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 11-12. (1977-1978) (Szombathely, 1984)
Néprajz - †Bárdosi János: A felsőszölnöki szlovén füstösház
,,A' rónaiak egy darab időtől fogva kályhás szobához benyílót is szoknak építeni. A' hegybéliek három derékból álló házakat építenek többnyire, u. m. pitvar, szoba, és kamarából állólkat. A' foémenés legelőször a' pitvarba (Preklit) történik meg; jobb kézről a' szoba, balról pedig a' kamara ajtaja látszik azon világosság által, melly ibé (hat az ajtó mellett lévő keskeny ablakon keresztül a' pitvarba, a' hol a' kenyér sütéshez, faragáshoz való eszközök, és élés szekrények 's hordok, némelly helyt egy ágy lis, tartatnak." 50 Az idézett rész első mondata már a rónán előforduló cserépkályhás szobával is rendelkező, fejlettebb füstöskonyhás lakóépületekre utal, ahol. a szoba és a kamra megközelítését szolgáló „benyílót" a pitvarból alakították ki oly módon, hogy anna/k k'b. kétharmada dészkakéményes füsitöskonyha, egyharmada pedig központi közlekedő tér lett, egy ajtóval is ellátott, hosszanti irányú közfal beépítésével. A további leírás viszont a hegyviédkiek három derékbői álló, archaikusabb, egytüzelőts — tipikus szlovén — füstösházaira vonatkozik, ahol a pitvar a füstkivezetési funkción (kívül, bizonyos mértékben háztartási, háziipari munkatérként is szerepelt, a tároló- és hálóhelyi rendeltetésén kívül. „Szobák (hegyekben csak egy) hosszú és téres, de nem magas és közönségesen olly sötétes, hogy ámbár három négy !kis ablakok legyenek is egy szobán, mellyeket csak az újabb és előkelőbb gazdák házaikon láthatni, (a' régieken még megvannak a' fiókos ablakok i(Okno) vagy az ide oda tolni való deszka táblák, ablak helyett) még is hátul a' kemenczénél alig látják egymást nappal is. Bennek a' nagy pusztaságon kívül keveset látni; egynehány szennyes fiazék, két három irgalmatlan tál, két három szájas korsó, és egy, legfeljebb két töredezett ronda ágy, vánkos, paplan nélkül, csak egy szennyes lepedő vagy mocskos pokrócz rajta elterítve, egy gyalulatlan asztal a' szegletben, és mellette két felől a' fal mellett, idomtalan vastag padok — az legész mobiliájok; a' hátas szék már luxus a' hegybéli Vendusoknál. Vagyon illyen egy szobában egy nagy négy szegletű és lapos tetejű keimencze is; szája előtt van a' tűzhely, és körülötte bemázolt erős padok, a' mellyeken a' férjfi 'kis gyermekek szoktak télen hálni. Tehát a' szobában sütnek, főznek; azért félig medtiig füstösök a» falaik, nem csak azért, hogy benn füthek, hanem fáklyát is égetnek gyertya helyett. Kémények nincsen, hanem a' két első ablakok közt felül vagyon egy lyukacska, mellyen a' füst kimehet: többnyire felszoktak addig nyitni az ablakokat is, miglen a' fa le nem ég a' kemenczében." 51 Mindebből világos képet kaphatunk a 150 évvel ezelőtti szlovén hegyvidéki szórvány települések — szobának nevezett — füstösházairól, azok főző-, sütőés hálóhelyként történő együttes használatáról, a nyílt tűzhelyű, illetve tüzelőpadkás kemencéjéről, a rendkívül egyszerű berendezési tárgyainak viszonylagos elhelyezési módjáról, továbbá a füstelvezetést és szellőzést biztosító tolódeszkás ablaknyílásokról 1 . A továbbiakban a pitvar másik oldalán elhelyezkedő kamra funkciójára is utalás történik. ,,A' kamara (Kiejt) az a' rejtek, a' hol az ifjú házasok szoktak hámi, és mindenféle élelemre való tartatik. Ez nem igen nagy szokott lenni, mellyen csak egy kis ablakocska vagyon ; de ezt nagyobb részént csak azért vágják, hogy a' macska egerészni ki 's be járhasson." 52 Az elsődlegesen élelmiszerek és vetőmagvak elraktározására szolgáló, de az ifjú házasok részéről hálóhelyiként is használt kamra, a nagycsalád létezésének és házon belüli térelosztásának, térkihasználásának bizonyítéka. 53 A többi gazdasági épület csatlakozási módjainak megemlítéséből kétféle alaprajzi elrendezésű háztípusra következtethetünk a szlovén területen; egyrészt az egy végben épített, hosszú házra, másrészt a hajlított (L-alakú) épületre. A három vagy 261
