Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 11-12. (1977-1978) (Szombathely, 1984)

Néprajz - †Bárdosi János: A felsőszölnöki szlovén füstösház

26. A faház és a kamra közötti zsilipéit boronafal és a kifűrészelt régi fal keresztvégcsonkjai Abb. 26. Kopfschratreste der geschleusten Balkenwand zwischen Holzhütte und Kammer und der ausgesägten .alten Wand 26. Navpiöne brune stene med drvarnico in kletjo in konci vcepljanih brun nekdanje stene ként, munkahelyként — történő használatára utal : „ ... szobáikban a' pusztaságon kívül (keveset láthatni, néhány szenyes fazék, két három nagy tál, (egy vagy legfellebb két töredezett ronda ágy, egy asztal a' szegletben és két felül a' fal mellett egy egy idom/talan pad az egész házi butorjok, sokaknak csűreik sincsenek, hanem a' ház' pitvarában csépülnek, a' szalmát és szénát a' padlásra hányák, mellyeket ott az egész házban szét kóborló füst megvesztegeti 's haszna vehetetlenné teszi."

43 Az utóbbi alapján feltételezhető, hogy üyen esetben a pitvar még elül színszerűen nyitott és mennyezet nélküli volt, ahonnét cséplés után a szalmát közvetlenül a padlásra rakhatták. Bitnicz szól még a nagycsaládírói, a családfőnek számító legöregebb gazda szerepéről, a családtagok alvási lehetőségeiről és közben említést tesz kamráról, istállóról is, ami azt igazolja, hogy az általa ismert füstösházak, az egytüzelős lakótéren és nyitott pitvaron kívül gazdasági helyiségekkel is rendelkeztek. „Egy ily házban ellaknak közönségessen két három testvérek felelségeikkel 's gyermekeikkel együtt, de csak a' gazdának, ki mindég a' legöregebbik szokott lenni, ha csak a' gazdálkodás' rósz vezetése miatt a' fiatalabbnak nem kéntelenittetik az elsőséget engedni, vagyon jussa rohoda ágyát a' szobában tartani, ha ezen jussal élni akar, mert ő egyébb aránt, ott választhat magának helyet, hol néki tetszik, a' többiek pedig, hói megférhetnek, a' kamarában vagy istáló259