Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 11-12. (1977-1978) (Szombathely, 1984)

Néprajz - †Bárdosi János: A felsőszölnöki szlovén füstösház

9. Az ollólábak a szoba felett Abb. 9. Die Scherebeine oberhalb der Stube 9. Skarisca nád sobo 4. ollóláb utólagos beépítésére gondolhatnánk. A másodikra azért, mert nem válaszfal vagy mestergerenda fölött helyezkedett el, és oltószárai a többihez viszonyítva újabbaknak is tűnnek, a negyedikre pedig az udvari szélkötő fordított állása miatt. Az utóbbit a nagykamra szín felőli nyitott padlásterével is magyarázhatjuk, de nem ez a döntő érvünk. Abban az esetben ugyanis, ha az említett ollólábak korábbi létezését kizárnánk, akkor az első és a harmadik között 5,64 m, a harmadik és ötödik között több mint 7 m lenne a távolság, ami a paraszti gyakorlatban elképzelhetetlen, arról nem is szólva, hogy a hoszszanti irányú két szelemen sem a harmadik ollólábon, hanem 20 cm-rel mögötte csatlakozik, ezért a negyedik ollólábbal történő alátámasztása feltétlenül indokolt volt. A második főszaruállás házépítéssel egyidejű meglétét, a távolság csökkentésén túlmenően az átkötő gerendájának a födémgerendák közé való pontos illeszkedésével, az első és harmadilk ollólábhoz hasonló vastagságával és a padlástérben történő azonos kiemelkedésével magyarázhatjuk. Az északi oldalon a koszorúgerenda erre is rögzítve volt, akárcsak a harmadik ollóláb átkötőgerendájára. Szokatlan elhelyezését a szobai mestergerenda és a közte levő padlásfeljáróval indokolhatjuk. Mindezek alapján valószínűsíthetjük, hogy ollólábak utólagos beépítésére nem került sor. A bontásnak ebben a szakaszában, a szelemenek és koszorúgerendák elbontott (kifűrészelt) közfal körüli csatlakozásából, az első 3 ollóláb átkötőgerendájának padlástérből való egységes kiemelkedéséből (ami hátrább már nem tapasztalható), még arra is gondolhattunk volna, hogy a lakóház egyes helyiségei nem azonos időben épültek. E feltevésünk azonban — mint a későbbiek240