Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 11-12. (1977-1978) (Szombathely, 1984)

Néprajz - †Bárdosi János: A felsőszölnöki szlovén füstösház

ként szükséges méretre szabályozni. A kiskamra bejáratától balra — az utóbbi évtizedekben már főzésre, sütésre használatos — takaréktűzhely foglalt helyet, aminek füstjét egymásba toldott csöveken keresztül vezették a deszkakemény füstnyílása alá. A kemencével szemben levő falnál egy ajtóval és fiókokkal ellátott konyhaszekrény, ún. „kászli" helyezkedett el, az északi, belső fal mellett pedig egy edény espolc. A szobában az ajtótól jobbra egy táblás kályha ('ka:le), amely kívülről, a konyhai kemence tüzelőpadkájáról

1 fűthető. (A kályha tüzelőnyílását és a kemence száját egy-egy vaslemezből készített „kemencetevő" zárta). A hátulsó, északi fal mellett 2 ágyat, a nyugati homlokzat két ablaka között egy sublótot, a tornác felőli ún. evősarokban asztalt, sarokpadot és 2 (db támlásszéket, az ajtótól balra a közfalon faliórát, a tornácfelölin fogast találtunk a bontás előtt. E bútorok p. friúlt század végén, vagy a (XX. század elején készültek. A nyugati homlokzat mindkét sarkában, háromszög alakú polcon egyegy szentet mintázó gipszszobor is volt, színes papírból fűzött koszorúcskákkal ékesítve. A sulblót fölé egy feszületet és két szentképet akasztottak a falra. A kiskamrában lisztesládát, kenyértartót, zsírosbödönöket, cserépedényeket, szerszámos ládákat, fali polcokat, fogasokat és faliba vert akasztókaimpókat találtunk a lenfeldolgozáshoz használatos eszközökön kívül. A (kiskamra a századforduló körül még hálóhelyül is szolgált, az utóbbi évtizedekben azonban már csak élelmiszeres kamraként használták, a nagykamrát pedig — az eredeti funkciójának megfelelően — terménytárolóként, aiminek kétszárnyú ajtója a színből nyílott. A nagykamrában gabonatartó ládákat, hordókat, (kádakat, dézsákat, apró magvak tárolására szolgáló szalmából fonott „kópicokat", továbbá különféle mezőgazdasági eszközöket és kéziszerszámokat találtunk. A szobában 3 nagyobb, zsalus, a konyhában 2 kisebb deszkatáblás, a kiskamrában 1 nagyobb zsalus és vasrácsos ablak biztosította a szellőzést és a világítást. A nagykamrában nem volt ablak, csak egy kis (20X15 cm-es) szellőzőnyílás a keleti oldalon. A szoba két ablaka a nyugati, homlokzati, egy az udvar felöli oldalra nézett. A konyha egyik ablaka a kemencével szemben helyezkedett el a déli oldalon, a másik mellette az északi falon. A (kiskamra ablaka dél felé nyílott. A nagykamra mennyezetének keleti fele, valamint a födém nélküli szín tetőszerkezete, már a bontást megelőző években leszakadt, minek következtében a félszer teljes egészében széjjeldőlt. E félszer — XIX. század végi vagy XX. század eleji — utólagos hozzáépítése, már az előzetes vizsgálataink alapján is nyilvánvalóvá vált, egyrészt a talpgerenda nélküli, földbe ásott tetőtartó oszlopok alapján, amikre kívülről gyári vasszegék'kel rögzítették a deszkákat, másrészt a szín feletti tető szarufáihoz való csatlakozásból, ahol ugyancsak gyári szegeket alkalmaztak. Ez eredetileg három oldalról nyitott is lehetett, amit később két oldalról bedeszkáztak, de az udvar felől továbbra is nyitott maradt. A félszer a nagyobb mezőgazdasági eszközök (eke, taliga, borona, stb.) tárolására szolgált. (6. kép). A szérű funkciójú szán .(pajta) korábban elől nyitott volt. A fenyődeszfcából készített kétszárnyú kapuval csak a századforduló után látták el.

23 Mint később látni fogjuk, az istálló melletti egyrészes és a gazdasági épület elején elhelyezkedő 3 részes ólat, valamint az árnyékszéket, ugyancsak utólagos hozzáépítéssel alakították ki. Az előbbi ólban a imalacokat, az utóbbiban a hízókat és anyakocákat tartották, amiket az ürögszerű folyosóról etethettek. A kétvégjászlas istálló felett a tetőzet már kb. másfél évtizeddel ezelőtt leszakadt és néhány helyen a mennyezetet is átlyukasztotta. A keleti oldalán levő magasabb jászolnál a tehenek, a kamra melletti alacsonyabbnál a borjak vol235